Bár a közelmúltban napirendre került hamburgeradó kétségtelenül javíthatna a költségvetés egyensúlyán, a lakosság egészségi állapotának javítását azonban nem valószínű, hogy elérné. A Gyorskiszolgáló Éttermek Egyesületének számításai szerint a termékenként 10 forintos különadó bevezetése mintegy 1 milliárd forint adóterhet jelentene a szektor számára, és 4 százalékos áremelést a gyorséttermi szektor esetében. Az áremelkedés hatására a gyorséttermi ételek fogyasztása mintegy 0,4 százalékkal csökkenne.

Az egyesület adatai szerint a legnépszerűbb gyorséttermi szendvics egy átlagos felnőtt napi kalória-beviteléből mindösszesen 30 kalóriával részesül, azaz a napi bevitel 1,5 százalékát teszi ki. A különadó miatti 0,4 százalékos fogyasztáscsökkenés így legfeljebb 0,006 százalékkal mérsékelhetné egy magyar átlagember napi kalória-bevitelét.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége is hasonló eredményre jutott. Csokoládé szegmensnél például a termékenként 10 forintos különadó bevezetése mintegy 7 milliárd forint adóterhet jelentene, és 7-8 százalékos áremelést. Az áremelkedés hatására a fogyasztás a teljes édességpiacon becslések szerint 8 százalékkal csökkenne. Az édességek fogyasztása pedig csak 3 százaléka a teljes napi kalória bevitelnek, így 8 százalékos fogyasztáscsökkenés legfeljebb 0,24 százalékkal mérsékelhetné egy magyar átlagember napi kalóriaadagját.

Emellett hazai és nemzetközi számítások is azt igazolják, hogy a lakosság elhízásáért nem elsősorban az egészségtelennek bélyegzett ételek fogyasztása, hanem leginkább a mozgásszegény életmód okolható, vagyis ezen a területen kellene intézkedéseket hozni a látható eredmény elérése érdekében.