Az Agrárszektor és Agro Napló szerkesztője, valamint az Alapvetés podcast tartalmi felelőse és egyik műsorvezetője vagyok. Szívügyem a tudománykommunikáció és rendkívül fontos számomra, hogy az agráriumhoz és a fenntarthatósághoz kötődő újdonságokat közérthető formában adjam át a gazdálkodóknak és a nagyközönségnek.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
Gyorsan terjed a mosómedve és a nutria Magyarországon, megfékezhetetlen az invázió?
Be kell néznünk a föld alá is, hogy megtaláljuk a megoldást az aszályok és árvizek problémájára.
Résen kell lenni: veszélyes betegségeket hozhatnak Magyarországra a különleges állatok.
A mesterséges fények nem csupán az éjszakai égbolt szépségét fosztják meg tőlünk, hanem a terméshozam csökkenéséhez is vezethetnek.
Az emberi hajszálnál ezerszer kisebb nanorészecskék új dimenziót nyitnak az agráriumban.
A gombamód szaporodó napelemparkok a jövőben nem csak zöld energiát termelhetnek, hanem akár a biodiverzitás növelésének eszközei is lehetnek.
A mikro- és nanoműanyagok veszélyeztethetik a beporzást, ezzel kockára téve a globális élelmezésbiztonságot.
A magyar fiatalok nyitottak a rovarfogyasztásra, csak az étel ne hasonlítson az eredeti állapotára.
A csicseriborsó kiváló szárazságtűrő képessége és magas fehérjetartalma révén fenntartható alternatívát kínálhat az élelmezésbiztonság megteremtéséhez.
Az erdőtüzek füstje a légkör magasabb rétegeiben szétterjedve tartósan, akár hónapokon át leárnyékolhatja a napfényt.
Gyakran vádolják jogtalanul a földikutyát a kertek kirablásával, pedig nem ő a tettes.
Nyolc városban volt idén extrém magas pollenkoncentráció, a Nébih pedig több mint 37 millió forint bírságot szabott ki a parlagfű miatt.
A neonikotinoidok problémája messze túlmutat a méhek védelmén, a baglyok tollában is kimutatták a szert.
Megállíthatatlanul terjednek az inváziós poloskák, idén egy új faj is gyarapodik az országban.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
Riasztó ütemben halnak ki a fajok – új alapokra helyeznék a természetvédelmet az ökológusok.
Új eszközt vetnének be a kutatók a talajvédelem fellendítése érdekében, a tét óriási.
Az európai árubőség és az iráni hagyma kiesése miatt az idei szezonban Irak, Szíria és Libanon lehetnek a fő partnerei Egyiptomnak.
A novoszibirszki régió kormányzója menesztette a helyi miután az állatállomány tömeges leölése miatt gazdatüntetések robbantak ki Szibériában.
Súlyos halpusztulást okozó, feltehetően lokális mérgezés történt a Kapos folyó vizében.
A bővülő termésmennyiség és a visszafogott kereslet gyors áresést idézett elő az ukrán üvegházi uborkapiacon.
Akár fényes tűzgömbök is felragyoghatnak az égen a Lyridák meteorrajnak köszönhetően.
