2024. december 22. 06:01
Nagyot változott a liszt és a tojás ára a magyar boltokban: ez vár most rád
Idén karácsonykor mélyebben kell a pénztárcába nyúlni, ha diós vagy mákos bejglit sütne valaki otthon.
2025. december 5. péntek Vilma
Az Agrárszektor és Agro Napló szerkesztője, valamint az Alapvetés podcast tartalmi felelőse és egyik műsorvezetője vagyok. Szívügyem a tudománykommunikáció és rendkívül fontos számomra, hogy az agráriumhoz és a fenntarthatósághoz kötődő újdonságokat közérthető formában adjam át a gazdálkodóknak és a nagyközönségnek.
Idén karácsonykor mélyebben kell a pénztárcába nyúlni, ha diós vagy mákos bejglit sütne valaki otthon.
Veszélyben az ünnep központi dísze? A klímaváltozás és a károsítók is nehezítik a karácsonyfa-termesztők dolgát.
A magyar felnőttek 32,8 százaléka fogyaszt naponta zöldséget, ami 35 ország rangsorában az utolsó helyre elegendő.
Parányi rágcsáló formálja át a szántóföldeket, mindenütt különös nyomokat hagy maga után.
Lényegesen egyszerűbb lesz a gazdák dolga, az állathangok értelmezésében is segít a mesterséges intelligencia.
A talajok minőségének romlása Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.
Ma éjszaka 33 800 vadlúd pihent a tatai Öreg-tavon, számuk napról napra növekszik.
A gyártók igen találékonyan döntik el, hogy milyen logót, szlogent vagy állítást tüntessenek fel az élelmiszereken.
Az aranysakálok mozgásának és térhasználatának megértése mind a természetvédelem, mind az ember-vadvilág konfliktusok kezelése szempontjából kulcsfontosságú.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
Gyorsan terjed a mosómedve és a nutria Magyarországon, megfékezhetetlen az invázió?
Be kell néznünk a föld alá is, hogy megtaláljuk a megoldást az aszályok és árvizek problémájára.
Résen kell lenni: veszélyes betegségeket hozhatnak Magyarországra a különleges állatok.
A mesterséges fények nem csupán az éjszakai égbolt szépségét fosztják meg tőlünk, hanem a terméshozam csökkenéséhez is vezethetnek.
Az emberi hajszálnál ezerszer kisebb nanorészecskék új dimenziót nyitnak az agráriumban.
A gombamód szaporodó napelemparkok a jövőben nem csak zöld energiát termelhetnek, hanem akár a biodiverzitás növelésének eszközei is lehetnek.
A mikro- és nanoműanyagok veszélyeztethetik a beporzást, ezzel kockára téve a globális élelmezésbiztonságot.
A magyar fiatalok nyitottak a rovarfogyasztásra, csak az étel ne hasonlítson az eredeti állapotára.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
