Nem mind arany, ami sakál – különös példányok fokozhatják a feszültséget
Létezik természetes hibridizáció az aranysakál és a kutya között, magyar kutatók is igazolták.
Az Agrárszektor és Agro Napló szerkesztője, valamint az Alapvetés podcast tartalmi felelőse és egyik műsorvezetője vagyok. Szívügyem a tudománykommunikáció és rendkívül fontos számomra, hogy az agráriumhoz és a fenntarthatósághoz kötődő újdonságokat közérthető formában adjam át a gazdálkodóknak és a nagyközönségnek.
Létezik természetes hibridizáció az aranysakál és a kutya között, magyar kutatók is igazolták.
Megéri tudatosnak lenni: egy egységnyi változás a befektetett költség dupláját hozza vissza
Rendkívüli szuperképességekkel rendelkezik a lépfenét okozó baktérium. De vajon van-e félnivalója a magyar gazdáknak?
Lábtörést vagy májrepedést is okozhat ez a döntés, de vajon ki hogyan reagál a sorsdöntő pillanatban?
A körülmények ma már egészen mások, sok termelő azonban még mindig makacsul ragaszkodik a megszokott módszerekhez.
A hirtelen jövő csapadék, az aszály és a kánikula is felborítja a terveket, folyamatos alkalmazkodásra van szükség.
A járvány rombolta leginkább az ágazat fejlődési lehetőségeit az elmúlt időszakban.
Szigorú szabályokat kell betartania a termelőknek, a kezelésnek súlyos kockázatai lehetnek.
Egyre több kérdést vet fel a borászat jövedelmezősége, a kisebb szereplőknek viszont létezhet mentsvár.
A Gyermelyi Zrt. 2024-ben a kivitel jelentős növelésével válaszolt a tésztapiac kihívásaira - érdemben nőtt az adózott eredmény is.
A karbonkredit-rendszer anyagi érdekeket teremthetne ugyan a gazdálkodóknak, a rendszer néhol kimondottan ellentmondásos.
135 pályázó 1 300 természetfotóval nevezett a Planet Lens fesztiválra, amelyből a száz legjobbat állították ki Veszprémben.
Jelentős a pályázati kedv, de így sem lesz kimagasló gazdasági fejlődés a bérszárítók piacán.
Ezek az innovatív megközelítések egyre nagyobb teret nyernek a precíziós gazdálkodásban, hazánkban még mindig csak egy szűk réteg az, aki ténylegesen alkalmazza is.
A legfrissebb felmérés szerint 10-12 ezer medve lehet Romániában, a hosszú távú megoldás továbbra is bizonytalan.
Azt is megtudtuk, miért volt szükség a vakcinázás megszüntetésére és mikor lehet leghamarabb fellélegezni.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Óriási összefogásra van szükség, több tízezer állatot kell menteni a magyar önkénteseknek.
Egyre bizonytalanabb a banán jövője, 2080-ra a termelő régiók 60 százalékát fogja súlyosan érinteni a klímaváltozás.
A talajmegőrző technológiák és a fenntartható szemlélet már akkor meghatározta Prescher Péter és családjának gazdaságát, amikor erről még kevesen beszéltek.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.