A NAK adatai alapján az átlagos belföldi dinnyefogyasztás évente mintegy 10 kilogrammot tesz ki fejenként; egyre népszerűbbek a különféle formájú, valamint a magnélküli dinnyék

Idén számottevően csökkent a magyarországi görögdinnye termőterület, a korábbi években jellemző 4500-4800 hektárról 4000 hektárra. A koronavírus-járvány hazai kitörése éppen a dinnyeültetés időszakára esett, többen a bizonytalan jövőtől félve mérsékelték a termőterületeiket a tervezetthez képest, így csökkentve  a beruházási költségeket. Emellett az is közrejátszott a csökkenésben, hogy az utóbbi két évben a kedvezőtlen időjárás hatására hullámzó lett az export és a belföldi piac is – vélekednek a szakértők.

Fajták tekintetében a termelők idén is a piaci igényeknek megfelelően választottak. A legkeresettebbek a 4-8 kilogramm közötti dinnyék. De igény van a nagyobbakra is, amiket a piacokon és üzletekben esetenként szeletelve, akár hűtve is kínálnak.

Formáját tekintve a kínálatban a gömbölyű mellett jelen van a megnyúlt, ovális dinnye is, és folyamatosan nő a magszegény dinnyék kedveltsége: ezekből nagyobb mennyiségben a fekete héjú érhető el, ám a csíkos változat is terjed.

Magyarország mennyiségben az ötödik legnagyobb dinnyetermesztő az Európai Unióban – Spanyolország, Görögország, Olaszország és Románia után. A hazai termesztésű görögdinnye harmada kerül exportra. Általában július 10-e körül indul a hazai görögdinnyeszezon. Néhány termelő már fóliaházakban is elkezdte a termelést, ott idén már június végén elkezdték leszedni az első dinnyéket (főleg Békés, Tolna megyében, a jász-hevesi termőkörzetben).

A szabadföldeken a tavaszi időjárás hatására a megszokottnál néhány nappal később kötöttek a dinnyék, ezek július 10-20. között kerülnek a piacra. A szabadföldi kereskedelmi mennyiséget folyamatosan szedik a különböző tájakon: Baranyában és Békésben elsőként, utána Tolnában és a heves-jászsági körzetben, valamint a szabolcsi-hajdúsági térségben.

Idén több fagy, késő tavaszi hűvös nappal és éjszaka, heves esőzés nehezítette a termesztést. A jobb fajtaválasztásoknak köszönhetően ugyanakkor a korábbinál nagyobb termésátlagokat érnek el a termelők. Számottevően nőtt az oltott és hibrid dinnyék aránya a konstanshoz képest, ami minőségbeli javulást is jelent. Az oltott dinnyék a változékony időjárási körülmények között viszonylagos stabilitást, termelési biztonságot hoznak.

Az aszály kevésbé érintette az öntözött területeket, a legtöbben csepegtető öntözéssel tudták pótolni a hiányzó vízmennyiséget. Ugyanakkor az áprilisi-májusi fagyok miatt 20-90 százalékos pótlásokat kellett végezni, területi elhelyezkedéstől függően. A dinnye-betegségeknek sajnos kedvezett a májusi kevés napsütéses, nyirkos időjárás, de ez ellen tudatosan védekeztek a gazdák. Azonban mindkét említett problémakör komoly kiadásokkal jár – tartalmazza a köztestület összefoglalója.