Szörnyű fertőzés jelent meg Magyarországon: durva, mire képes
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
2026. július 31. péntek Oszkár
Március eleje óta havi rendszerességgel jelentkezünk Dusnokról, Bényi Ferenc gazdaságából, hogy végigkövessük a szója termesztésével kapcsolatos munkálatokat. Szemmel láthatóan szépen növekszik a szója. Ahogy azt az előző részben megígértem, egy kicsit körbejárjuk a gümőkkel kapcsolatos kérdéskört. A témát igyekeztem gyakorlati szempontból megközelíteni, melyben segítségemre volt három, a témában nagy tapasztalattal rendelkező személy. Nézzük, hogy pontosan mi is történt júniusban és milyen tapasztalatokat osztottak meg velem beszélgetőpartnereim.
Injektálással kezdődött a munkamenetek sora (videó). Bényi gazda úgy gondolta, hogy a rapszodikus időjárás okozta stresszhatásokat igyekszik némileg kiegyensúlyozni egy kis tápanyag-utánpótlással. Érdekes módon, a szóján amúgy szemmel nem látható a növénytermesztés számára kiegyensúlyozatlan csapadék- és hőeloszlás. Bényi gazda két folyékony műtrágya elegyét juttatta ki közvetlenül a gyökérzónába. Az egyik műtrágya 30% nitrogén, a másik 29,5% foszfor, 45,9% kálium és 0,5 molibdén hatóanyagot tartalmazott. A tankkeverék elkészítése során 100 liter/hektár nitrogén műtrágyát hígítottak 100 liter/hektár vízzel és ehhez az oldathoz öntötték a másik műtrágyát, hektáronként 10 liter mennyiségben.
A cikksorozat honlapunkon elérhető: Megmutatjuk, hogyan lehet, hogyan kell szóját termelni!
#agronaplo #agriculture #mezőgazdaság #szója #szójatermesztés #növények
@agronaplodigital
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik.
Hivatalosan is aszályhelyzetet hirdettek Anglia területének felén a rendkívüli hőség és a tartós csapadékhiány miatt.
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
