BASF 150 éve a holnapért sajtókonferencia
2015. április 29. Budapest
Budapesten is ünnepelt a 150 éves BASF A világ legnagyobb vegyipari vállalatának hazai leánya Budapesten ünnepelte a BASF alapításának 150. évfordulóját, április végén. A rendezvényen 1865 óta tevékenykedő vállalat múltbéli sikereinek felelevenítése mellett szó esett a jövőben még inkább előtérbe kerülő kihívásokra adandó válaszokról, a fenntartható mezőgazdasági termelést segítő újdonságokról, ötletekről. A BASF alapításának 150. évfordulóját köszöntő, a budapesti Millenárison rendezett ünnepségen többek között felszólalt Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke és Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke is. A vállalat története bizonyítja, hogy a BASF fejlődésének mozgatórugója az innováció, és ez a törekvés a jövőben még inkább előtérbe kerül mondta ünnepi beszédében Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, aki a vállalat múltbéli sikereinek felelevenítése után vázolta azokat a fejlesztéseket, amelyeket a BASF az elmúlt időszakban mutatott be, és amelyek az élelmiszertermelés, a közlekedés, az energiahatékonyság és az életminőség területén ígérnek jelentős változásokat. Thomas Narbeshuber A jövő legfontosabb kihívása, hogy a Föld egyre növekvő népessége 2050-re 9 milliárdra emelkedik, több élelmiszerre és több ivóvízre lesz szükség. Nagy kihívás előtt áll a világ mezőgazdasága, hiszen például a mai gabonaigényen túl évente legkevesebb 1 milliárd tonna mennyiséggel kell növelni a termelést és 200 millió tonna élőállatra lesz szükség, miközben nem lesz több szántóföld. Hatékonyan és intenzív módon kell gondozni a növényeket, állatokat fogalmazott Krasznai Gábor, a BASF Hungária Kft. agro divíziójának vezetője, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert termeljünk. Ha csupán a mai technológiákra támaszkodnánk, néhány évtized múlva nem tudnánk biztosítani a szükséges igényeket, a BASF ezért olyan innovatív növényvédelmi megoldások fejlesztésén dolgozik, amelyek segítségével lehetséges a többlet terméshozamok elérése. Krasznai Gábor emlékeztetett rá, egy új növényvédő szer kifejlesztése mögött mintegy 140 ezer molekula vizsgálata áll egy 10 éves kutatás-fejlesztési folyamat során. Ez a rendkívüli kutatás-fejlesztési beruházási igény azzal jár, hogy a BASF agro divíziója az innovatív vállalati stratégiát követő cégek között is egyedülállóként globális bevételének 10%-át, évente mintegy 150 milliárd forintnak megfelelő összeget költ kutatásokra világszerte. A BASF összes kutatási területe közül a növényvédő szerek területe emelkedik ki, amely a kutatási kiadások 27%-át teszi ki. A következő 3-4 évben további 14 új készítménnyel, illetve új hatóanyaggal jelentkeznek, hogy újabb és újabb technológiát adjanak a termesztők kezébe. A növekvő terméseredményeken túl fontos, ne csak üzletkötéseik legyenek sikeresek hangoztatta , ügyelnek a környezeti kihívások mind magasabb szintű teljesítésére, a fenntartható agrárgazdálkodás folytatásának biztosítására egyaránt. Szeretnénk, ha a magyar mezőgazdaságról jó kép alakulna ki, egy üde színfolt, ehhez nem csak növényvédő szereket kínálunk, hanem eszközöket, módszereket is mondta. Említette az országot lefedő szőlővédelmi előrejelző rendszerüket, amelynek segítségével csökkenthető a permetezések száma, csak akkor kell védekezni a szőlőt támadó betegségek és kórokozók ellen, amikor valóban szükség van rá. A termékgondozó program része, hogy a gazdák megfelelő módon és csak a szükséges mennyiségekkel használják a választott védőszereket, ehhez a BASF képviselői szaktanácsot adnak. A növénygondozással nem csak a kórokozóktól és a kártevőktől óvják meg a haszonnövényeket, de hozzásegítik a tápanyagok hatékony felvételéhez, biztosítják a növények egészséges fejlődését, a terméseredmények növelését. Krasznai Gábor előadása végén bejelentette, 2015 májusától új munkakört vállalva, külföldön dolgozik tovább. A BASF Hungária Kft. élére májustól Christopf Hofmann érkezik, aki ezt megelőzően tíz éven át tevékenykedett a BASF mezőgazdasági ágazatában. #agronaplo #mezőgazdaság #növények #basfagro @agronaplodigital #energia
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
Már meg is születtek az első döntések az öntözésfejlesztést támogató pályázaton.
