Vaddisznók jelentek meg csütörtök késő este a Városmajor környékén, amit egy közösségi médiában terjedő videó is megörökített.
A kaukázusi medvetalp magyarországi terjedése egyelőre korlátozott mértékű, de a veszélyes inváziós növény továbbra is figyelmet érdemel
Az ázsiai lódarázs agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Ismét megjelent és intenzíven terjed Európa több országában is a kérődzőket támadó vírus.
Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?
Tovább terjed a száj- és körömfájás-járvány itthon, 2300 marhát kell leölni a magyar településen.
Az aranysakál az elmúlt évtizedekben ismét elterjedt hazánkban, és egyre nagyobb gondot okoz a vadgazdálkodók számára.
A madárinfluenza gyors terjedése és lehetséges mutációja jelentős aggodalomra ad okot.
A hatóság szerint az illegális tevékenységek is szerepet játszhattak a madárinfluenza terjedésében idén ősszel.
Eddig 50 emlősben mutatták ki a H5N1 törzset, görények között is könnyen terjed a betegség.
A kártevő terjedése felgyorsult és az ellenőrizetlen növényi és áruszállítmányok révén.
Baranya vármegyében is igazolták a parlagfű természetes ellenségének, egy különleges bogárnak a jelenlétét.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói vízimadarak segítségével vizsgálták a vizes élőhelyek benépesülését.
Egyre komolyabb károkat okozhat a tejágazatban is a madárinfluenza, gőzerővel dolgoznak a vakcina fejlesztésén.
A szőlő termőterületének csökkenése az elmúlt évtizedek alatt szinte folyamatosan megfigyelhető volt Magyarországon.
Magyar fejlesztésű eszköz segít az ázsiai lódarázs hazai terjedésének lassításában.
Településlistával és az EU-s térképes kereső elérhetővé tételével is segíti a magyar gazdálkodókat a Nébih, hogy könnyebben tájékozódhassanak a horvát...
A parlagfű természetes ellenségének számító parlagfű olajosbogár terjedését elsősorban a domborzati viszonyok és az uralkodó szélirány határozza meg –...
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
