A vadállatok számára veszélyforrást is jelenthet az erdőbe kihelyezett töklámpás, még ha jó szándék vezérel is bennünket.
Egyre több gazdálkodó látja meg a lehetőséget a süőtöktermesztésben Magyarországon.
A sütőtök karakteres íze miatt kedvelt, főkén télen fogyasztott zöldségnövényünk, ám ennél még több is.
Magyarországon is tízezrek faragnak tököt ezekben a napokban, a sokak által kritizált ünnep mára meghonosodott itthon.
Az extrém időjárás nem segítette a sütőtökkel foglalkozó gazdákat, de még így is kiváló minőségű hazai terményre lehet számítani.
A zöldségek többségének - amiket nap, mint nap fogyasztunk - bizonyos részeit megesszük, a többit kidobjuk, pedig nem kellene.
Jó hír, hogy ma már konyhakész állapotban, tisztítva, darabolva is megvásárolható a sütőtök.
Esetenként a kereskedők nem különítik el egyértelműen az ehető tökféléket a dísztököktől, figyeljünk, mit veszünk meg!
Nem vitás, hogy a sütőtök az utóbbi években az őszi és téli hónapok egyik slágerzöldsége lett.
Akik tököt is vetettek a kertjükbe, nekik ilyenkorra már gyakran annyi termésük van, hogy nem győzik szedni és enni.
A nyári tökfélék hazai termesztése eléggé visszaesett az utóbbi évtizedekben, az idei egységes kérelmek alapján kevesebb mint ezer hektáron termesztjük ezeket a zöldségféléket.
Egyre népszerűbb a magyarok körében a sütőtök, ősszel szinte minden újságban, magazinban van ilyen recept.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
