Fokozott óvatosságra van szükség a vadbalesetek számának növekedése miatt, amelyek jelentős anyagi károkat okozhatnak.
A szakértő szerint a legtöbb vadgázolás egy kis odafigyeléssel elkerülhető lenne Magyarországon.
Újabb medveészlelésről számoltak be Miskolc-Pereces városrészében, ahol szeptember 14-én este egy nagytestű példányt láttak a lakók.
Egyre több medve van Magyarországon, de vajon fel lehet készülni az együttélésre?
A vadgazdálkodás egyik alapvető célja, hogy a természetes élőhelyekhez alkalmazkodva biztosítsa a vadfajok fennmaradását és megfelelő életkörülményeit.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülthez minden évben érkeznek bejelentések postaládában fészkelő széncinegékről.
Európa-szerte heves érzelmeket váltott ki a farkasok védettségéről szóló szavazás.
Rengeteg a vadhús itthon, de meg is kérik az árát, ezért a legtöbb magyar nem engedheti meg magának.
Már nemcsak a hőség, hanem a vadak is komoly károkat okoznak a magyar gazdáknak, egyelőre nincs rá megoldás.
Egyedülálló térkép készült a Balaton környéki és Veszprém megyei vadveszélyes utakról.
Augusztusban a megszokottnál több és az átlagosnál kiszámíthatatlanabbul viselkedő nagyvad bukkanhat fel az utakon.
A következő egy hónapban a szokottnál is figyelmesebben kell közlekedniük az autósoknak.
Milyen költségekkel kell számolnia annak, aki 2024-ben Magyarországon vadászni akar?
Lehetetlen a nagyvadak kártérítései ellen hatékonyabban védekezni – állítják a gazdálkodók, arra reagálva, hogy az agrárkamara behajtócéggel szedné be...
A hazai nagyvadlétszám országos szinten elérte azt a határt, amely tovább nem tartható.
A vadbiológusok számítása szerint 700 ezer tonnányi vadkár keletkezik a nagyvadak miatt évente Magyarországon.
Az agrárminiszter segítségét kéri az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) a nagyvadállomány bel- és külterületi elszaporodása, valamint...
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
