2025. szeptember 13. 14:01
Ez vár itthon a magyar búzára: nincs mese, lépni kell
Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
2025. december 5. péntek Vilma
Korábban a magyar búza kiválónak számított, ma azonban a hazai termés döntő része már csak a kommersz kategóriába esik.
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
A Szlovák Malomipari Szövetség csatlakozott a hazai pékek kezdeményezéséhez, és elutasítja a rovarok felhasználását.
A Hajdú Gabona Zrt. napjainkban legfőképp búza őrlésével foglalkozik, nagyságrendileg 75-80 ezer tonna búzát őrölnek meg évente.
Indonéziában a malmok mindössze két hónapra vannak fedezve, míg a közel-keleti gabonafeldolgozók többségének csak 45 napra elegendő készlete van.
A kedvezőtlen időjárás miatt idén sok év átlagánál is gyengébb lett a búzatermés Franciaországban.
Egyedi ingatlanok kerültek a piacra Magyarországon, víztornyot és vízimalmot kínálnak eladásra.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Súlyos mínuszokba került a cégcsoport több vállalata is, de van, ahol jó eredmények születtek 2023-ban.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Árcsökkenés jöhet hamarosan a kenyérnél Magyarországon, ősszel ugyanis árversenybe kezdenek majd a malmok.
2020-ban egy kiló fehérkenyér 356 forintban került, két évvel később viszont 659 forintot kértek a pékségekben.
A túlélésért küzdenek a hazai malmok, hiába emeltek lisztárat októberben, már ez sem elég.
És ez az árrobbanás még csak a kezdet.
Veszélybe kerültek a hazai pékségek.
Két számjegyű drágulás várható a lisztből készült végtermékek árában.
Lassan ideje lesz hozzászokni a tartós áremelkedéshez?
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
