Szlovákiában kritikus mértékben csökkent a barnamedve-állomány, miközben a medvetámadások száma növekedett.
Az amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kész magas vámokat kivetni a kanadai műtrágyaimportra.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A tagállamok 90 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak 2040-re, ám a döntés jelentős engedmények árán született meg.
Sokan elhiszik, hogy a gyárépítések után a cégek külföldre adják el a magyar termőföldet, pedig ez nem így van.
A Bizottság javaslata szerint a tagországoknak legalább 294 milliárd eurót kell biztosítaniuk a gazdálkodók jövedelemtámogatására 2028 és 2034 között.
Természetvédő szervezetek tiltakoznak a szlovák környezetvédelmi minisztérium medvepopulációt érintő intézkedései ellen.
2030-ig meghosszabbították a Balaton vízszintszabályozási engedélyét, amely továbbra is 120 centiméteres nyári maximumot határoz meg.
Magyar kutatók új, környezeti DNS-alapú módszert fejlesztettek ki a Balaton halállományának monitorozására.
Az Európai Bizottság átfogó intézkedéseket mutat be a KAP egyszerűsítésére, amely évi 1,58 milliárd eurós megtakarítást eredményezhet a gazdáknak.
Horizon Europe és Interreg Danube nemzetközi kutatási támogatásokat nyert el a Széchenyi István Egyetem.
A kormoránok Európában napi 1000 tonna halat fogyasztanak, jelentős pénzügyi veszteségeket okozva.
A környezetvédelmi termékdíj csökkentheti a káros termékek használatát és mérsékelheti a környezeti károkat.
A műanyagok helyettesítő bioanyagok is jelentős károkat okozhatnak környezetünkben.
Európában jelentősen megnőtt a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) esetek száma 2025 utolsó hónapjaiban.
A csökkenő árak és növekvő termelési költségek miatt az orosz baromfitenyésztők jelentős része veszteségesen működik.
A kivitelezés tervezetten 2027. októberében zárul, lehetővé téve a térben és időben eltérő intenzitású, mozaikos legeltetést.
A Tisza évszázadokon át meghatározta az Alföld arculatát, vízgazdálkodását és ökológiai rendszerét.
Idén közel 4000 mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség (FD) felderítésére.
