A Nébih egy 0,3 ha nagyságú, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei borszőlő ültetvényen igazolta a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét.
Az ország legmagasabb pontján volt, ahol 10 centis hótakaró és -5 fokos fagy érkezett meg.
Az intenzív felderítés újabb FD-vel fertőzött területeket tárt fel Magyarországon.
Szinte hihetetlen, de a kórokozó 22 borvidékből már 17 helyen jelen van Magyarországon.
Az egész országban első fokú figyelmeztetés lépett érvénybe zivatarveszély miatt.
A Balatonnál újabb intenzív árvaszúnyog-rajzásokra kell számítani augusztus és szeptember folyamán, ami a turizmusra is hatással lehet.
A spanyol növénytermesztés mintegy 67%-a öntözött területeken zajlik, ami jól mutatja az öntözés fontosságát az ország agrárgazdaságában.
Füstös naplementében gyönyörködhettünk az este, ráadásul jó messziről, egészen Kanadából érkezett fölénk az erdőzüzek füstje.
Az alacsony kezdő árszintről indulva azonban egyelőre meglehetősen intenzív a drágulás, de nagyon kevés új alma van még a piacokon.
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Egyetlen megye sem ússza meg ma a heves záporokat, zivatarokat ráadásul a melegre is fel kell készülni.
Az előző évinél 24 százalékkal magasabb árszint mellett is intenzív a kereslet a krumplira.
Zivatarokra, jégesőre, záporokra és nyári melegre is számítanunk kell a mai nap folyamán.
Ahhoz, hogy a gazdálkodó nyereséges legyen, gyakorlatilag rá van kényszerítve az intenzív gazdálkodásra.
Mennydörgéssel, intenzív zivatarral és helyenként jégesővel indult a hét Magyarországon.
Heves zivatarok érték el a Mátra és a Bükk térségét, több helyen jégeső és intenzív esőzés is kialakult.
Az teljes Balatont körbe lehet most szánkózni, az északi és déli part is kifehéredett.
Valósággal berobbant a hidegfront Magyarországra, volt, ahol még az ég is dörgött.
A talaj élővilágának pusztulása súlyos következményekkel járhat az egészségünkkel és a gazdasággal kapcsolatban is.
Van igény a hazai dió iránt, a sikeres termesztéshez azonban szemléletváltásra van szükség a hazai ültetvényeken.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
