Az adminisztráció csökkentéséhez elengedhetetlen a digitalizálás, az egységes borászati informatikai rendszer bevezetése.
A bortermelők a növekvő költségek ellenére csak mérsékelt áremelést tudtak érvényesíteni.
Szakmai kampány fókuszában a talaj, mint a terroir egy eleme és annak összetett hatása.
A hosszútávú stratégiai együttműködést egyik fő célja a kulturált borfogyasztás népszerűsítése az egyetemeken.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint jelentős költségnövekedést okozott a magyar borászoknak az EPR és a DRS rendszerek bevezetése.
A borászatok fennmaradása csak úgy biztosítható, ha a borok polci árának emelkedése a borászatok és rajtuk keresztül a szőlőtermelők jövedelmezőségének növelését szolgálja.
Az új hulladékgazdálkodási szabályozás komoly negatív hatással lehet a magyar szőlő- borágazatra.
A szakmabeliek úgy vélik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.
Idén is folytatódik a kiemelt szüreti ellenőrzés a szőlőtermelők védelme érdekében.
Nemcsak Európában, de Magyarországon is beragadtak a pincékbe a vörösborok tavaly óta.
Az egyablakos ügyintézés a HNT által felügyelt informatikai rendszeren keresztül, a hegybírók közreműködésével valósul meg.
A hatékonyságon és a megújuláson múlik a magyar bor jövője.
Elengedhetetlen a bor nagykereskedelmi és piaci árának emelése.
Árat emelnének a borászok, hogy ne dőljön be az ágazat.
Idén is megkezdődött az átfogó szüreti mustfok ellenőrzés.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
