A MATE kutatócsoportja kiemelkedő nemzetközi eredményt ért el az európai és az invazív ázsiai lódarázs viselkedési összevetésével kapcsolatban.
Több magyar kertész is megfigyelte már, hogy a poloskák petéiből apró darazsak keltek ki.
Habár eddig hazánkban csak egy alkalommal észleltek ázsiai lódarazsat, azóta sokan már minden nagyobb méretű darazsat annak néznek.
A méh- és darázscsípések kapcsán nem elég az azzal járó kellemetlen fájdalomra gondolnunk.
A darázsfészek eltávolítását minden esetben bízzuk szakemberre, az önkényes beavatkozás nemcsak veszélyes, hanem törvénybe ütköző is lehet.
Ne féljünk tőlük és ne üldözzük az ártalmatlan tőrösdarazsakat, hiszen nagyon hasznos rovarok!
Segíts kiválasztani a 2025-ös Év beporzóit, a szavazatok beérkezésének határideje: 2025. február 15.
Az invazív faj megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára.
Amikor csak néhány darázs van az ember körül, akkor nem érdemes csapkodni, mert ez a faj önmagától nem támad, csak védekezik.
A lódarázs nem ellenség – ezt tedd, ha szembe találkoztok az erdőben
Idén közel három héttel hamarabb jelentek meg akár tömegesen is a darazsak Magyarországon.
Nem minden kerti kártevő kiirtandó ellenség, vannak olyanok is, amelyekre bizony szükség van a kertekben.
Bár a darazsak nem örvendenek túl nagy népszerűségnek, egyes fajok elpusztításért akár 5000 és 50 000 forint közötti büntetést is kiszabhatnak.
A tőrösdarazsak nélkülözhetetlen elemei a kiskertek, parkok, az ültetvények vegyszermentes, biológiai alapú rovarok elleni védelmének.
A globális felmelegedés egy sor, kártevő jelentette fenyegetést súlyosabbá tesz, a csótányoktól afrikai kullancsokon át a sáskajárásig.
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, amikkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért!
A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kimlén egy méhészetben megtalálták az ázsiai lódarázs méhekre vadászó egyedeit.
Magyar fejlesztésű eszköz segít az ázsiai lódarázs hazai terjedésének lassításában.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
