Az idei száraz időjárás jóval kevésbé viselte meg a mezőgazdaságot, mint a 2022-es nagy aszály idején, de még így is megsínylette.
Eldőlt, hogy fél év után megszűnt az Aszályvédelmi Operatív Törzs Magyarországon.
A klímaváltozás miatt elkerülhetetlenül szükséges mesterséges vízpótlás a táj természetes alkalmazkodóképességét segíti
A hétfőn érkezett hidegfronthoz kötődően kialakult záporok kissé enyhítették az aszályt, de hazánk nagy részén tovább súlyosbodott a helyzet.
Idén a 2022-es rekord aszályos évvel futjuk a versenyt, nagy baj lehet Magyarországon.
Eredményes agrárium nélkül nincs sikeres vidék, nincs biztonságos élelmiszerellátás és nincs élhető nagyváros sem.
Szántóföldi növényeink egyre jobban szenvednek, ez pedig a termésátlagokban is meg fog látszódni.
A Kárpát-medence sajátos földrajzi adottságai miatt hazánkban fokozottabban érvényesül a felmelegedés hatása.
A Groupama Biztosító szerint a hétvégétől visszatérő fagyok komoly veszélyt jelentenek a már virágzó gyümölcsösökre.
Egyre komolyabb szárazság alakul ki a hazai szántókon, a következő hetekben kulcsfontosságú lenne a csapadék.
Az aszály mértéke fokozódik, a legsúlyosabb a helyzet jelenleg a Duna-Tisza közén, és Szentes-Orosháza-Hódmezővásárhely térségében van.
Már a hegyi patakok felét veszélyezteti az ideiglenes kiszáradás Magyarországon.
Óriási előrelépés történhet a klímaválság és az aszály elleni harcban: van mód arra, hogy elektromos töltést adjanak egy felhőnek.
Újabb száraz hétnek nézünk elébe.
A napokban kihirdetett törvénymódosítás több, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályt is érintett.
A zöldségfélék termőterülete 2025-ben 44,2 ezer hektárra csökkent, ami 7,2 százalékos visszaesést jelentett egy év alatt, két év alatt pedig közel 50 százalékos csökkenést.
A szálló por miatt egészségtelenné vált a levegő minősége az ország keleti részén.
Szakértők szerint Brazília 2025-ben a világ harmadik legnagyobb sertéshús-exportőrévé válhat.
A közeljövőben jelentősen át fog alakulni az uniós zöldségek és gyümölcsök piaca.
