Lesújtó hírek érkeztek a magyar mézről: színt vallottak a hazai méhészek
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt három évtized legrosszabb éve lehet az idei a méhészek számára Magyarországon.
Az elmúlt két-három évtized legrosszabb akácméztermését hozta az idei szezon Magyarországon.
A legpesszimistább forgatókönyvek szerint a magyar méhészek kétharmada végleg felhagyhat a tevékenységével.
Továbbra sincsenek könnyű helyzetben a magyar méhészek, de idén még az időjárás is alaposan kifogott rajtuk.
Jelenleg két és félszer annyi mézet exportálunk, mint amennyit Magyarországon elfogyasztunk.
A nyugati piacon egyre drágább a hagyományos méz, a méhekkel készített méz drága kézműves különlegességé válhat.
A tudatosabbá váló táplálkozás eredményeként az elmúlt tíz évben hazánkban is nőtt a mézfogyasztás.
A méhpopuláció nem tud lépést tartani az emberiség növekedésével, sürgősen cselekedni kell.
Komoly problémát jelent Magyarországon a nagy mennyiségű, vámmentes, Ukrajnán keresztül beáramló vegyes méz és a kínai rizsszirupból előállított akácméz.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
A magyarországi mézkereskedők - egy-két kivétellel - egyáltalán nem vásároltak magyar termelőktől származó mézet.
Az ukránok kihasználták a vámmentességet és a magyar exportőrök piacait elfoglalták.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
A Magyarországon megtermelt mézek nagyobbik része évről évre mindig exportra kerül.
Érdemes résen lenni: nem minden méz az, és olyan, mint ami rá van írva a csomagolásra.
Az élelmiszer-drágulás a mézet sem kerülte el.

Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadás egyre inkább csak északkeleten fordulhat elő
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.