Idén januárban a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,5, az előző havit 0,5 százalékkal haladta meg.
Egy átlagos magyar ember környezeti lábnyomának közel 40 százalékát az élelmezés teszi ki, és erről a lakosság alig rendelkezik információval.
Az európai élelmiszerhulladék mintegy 10%-a pusztán a dátumjelölések félreértéséből fakad.
A nagy multinacionális élelmiszerláncok többsége évek óta veszteséges Magyarországon.
Az élelmiszer-kiskereskedelem az árrésstop árnyékában is átlag feletti bővülést ért el, miközben a kisboltok száma tovább csökkent.
Az élelmiszeripari innováció és a fogyasztói elvárások folyamatos változása új lehetőségeket teremt a növényi alapú, természetes összetevők alkalmazására.
Egy apró dizájnmódosítás is megváltoztathatja, mit gondolunk a bioélelmiszerekről.
Harmadával csökkent az élelmiszer-pazarlásunk az elmúlt nyolc évben Magyarországon.
A kormány döntésének megfelelően utalványokat kapnak a nyugdíjasok október közepéig.
A liszt, a kenyér és más pékáruk is egyre drágábbak a magyar boltokban, és nem tudni, meddig tarthat az áremelkedés.
A magyar háztartásokban évente fejenként átlagosan 62 kg élelmiszer végzi a szemetesben, amelynek jelentős része megelőzhető lenne.
Éves alapon nőtt, de havi alapon csökkent a forgalom Magyarországon az élelmiszerek esetében.
Nagyon nem mindegy, hogy allergiáról vagy intoleranciáról beszélünk az élelmiszerek esetében.
A Nemzetközi Baromfiszövetség (IPC) szerint a geopolitikai feszültségek az energiapiacokon, a műtrágyaellátásban és a logisztikában is zavarokat okoznak.
Az üzemanyagköltségek az agrárium összes ráfordításának mintegy 9-12 százalékát teszik ki.
A szezonális trendeknek megfelelően a belföldi kígyóuborka ára meredeken esik, alig egy hónap alatt az átlagár 59%-kal esett vissza.
A legalább 80 százalékos zsírtartalmú, 100-125 grammos kiszerelés átlagára 727 forintról 435 forintra zuhant.
A történelem során sokszor divatba jöttek az álgabonák, majd visszaszorultak, most azonban ismét reneszánszukat élik.
