A kínai mezőgazdasági minisztérium bejelentette, hogy felgyorsítja az élelmezésbiztonság megerősítésére irányuló erőfeszítéseit.
Központi tervvel ösztönözné a lakosságot a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztására Kína.
A globális felmelegedés komoly kihívások elé állítja a világ élelmezésbiztonságát, különösen a burgonyatermelés területén.
A külpiacokról az Európai Unióba érkező méz természetes eredete gyakran nem is igazolható.
Magyarország szorosan együttműködik az OECD-vel a világszintű élelmezésbiztonságért.
Az egészségtelen étrend évi 8 billió dollárral növeli az agrár-élelmezési rendszerek rejtett költségeit.
A következő időszakban kiemelt fontosságú lesz élelmiszerpazarlás jelentős csökkentése a magyaroknál.
Az ENSZ élelmezésügyi szervezetének főigazgató-helyettese aggasztónak nevezte a helyzetet az Agrárszektornak adott interjújában.
Az élelmezésbiztonság ma már nem csupán a fejlődő országok problémája, hiszen a fejlett világé is.
Az erdők helyzetéről szóló 2024-es globális jelentés az innováció szerepét hangsúlyozza az új erdőgazdálkodási megközelítésekben.
Hatalmas fejlesztések jönnek az üzbég baromfiiparban, állami támogatással, miután Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök aláírt egy fontos rendeletet.
Elkészült az az újféle, szén-dioxidból előállított vaj, amit Bill Gates is támogat.
Az emberek 8,3 százaléka nem engedheti meg magának a megfelelő táplálkozást az EU-ban.
A BIOEAST-tagországok a fenntartható természeti erőforrás-használathoz kapcsolódó kutatás és innováció fontosságára hívják fel a figyelmet.
Megjelent az Európai Bizottság legfrissebb döntése az géntechnológiával módosított kukoricával kapcsolatban.
A levéltetvek igen gyakori és bosszantó károsítói a díszkertnek és a konyhakertnek egyaránt.
A kongói árvák pálmazsizsik lárvákat ettek az alultápláltság legyőzése érdekében.
Az ENSZ javaslatcsomagja a kistermelőket és a kutatást támogatná a helyzet javítása érdekében.
Az agrárminiszter szerint az európai mezőgazdaság talán soha nem nézett szembe annyi kihívással, mint napjainkban.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
