PR cikk • 2026. május 19. 08:30
A Portfolio Csoport AGRÁRIUM 2026 KONFERENCIÁJÁN és a PREGÁN bemutatott előadások egyaránt kiemelik, hogy a HETECH innovációja új szintre emeli a gabonaszárítás hatékonyságát és minőségét a konvencionális és a precíziós gazdálkodásban egyaránt.
A szárítás műszaki és gazdasági dilemmái:
A szárítás nem a növénytermesztés kiegészítő művelete, hanem annak a legkritikusabb szabályozási pontja – hangsúlyozta előadásában Kardos László a HETECH fejlesztési vezetője, a Portfolio Csoport AGRÁRIUM 2026 KONFERENCIÁN és a PREGÁN.
A túl- és alulszárítás következményeit tekintve, a szárítás mértéke a gabonaszárítás kritikus szabályozási paramétere. Döntően befolyásolja, hogy a növénytermesztés szántóföldi műveletein elért jövedelem- és minőségi többlet elvész, megmarad vagy éppen, növekszik.
Az optimális szárítási folyamat feltételei és fontos paraméterei:
2. ábra: A szárítási folyamat feltételei és legfontosabb paraméterei
Amint az az 1. és 2. ábrákon szemléltetésre kerül, a szárított terményen belüli egyenletes vízelvonás két legfontosabb feltétele, hogy a szárítóközeggel minden gabonaszem:
-
egyformán tökéletesen és
-
optimális időtartamig érintkezzen
A szárítóközeggel egyformán történő tökéletes érintkezés megvalósítási lehetőségei:
A 3. ábrán bemutatott elméleti kialakítású terményoszlopokkal és nem konkrét gyártmányokkal és típusokkal vizsgáljuk a termény szárítóközeggel való érintkezését.
A 3.B. szerinti kialakítás esetén az egytérben lévő magok száma lényegesen kevesebb, így lényegesen előnyösebb a minden magnak a szárító közeggel egyformán történő érintkezése szempontjából.
A gabonaszemek optimális ideig történő érintkezése a szárítóközeggel:
A szárító közegben történő optimális tartózkodási időt akkor tudjuk biztosítani, ha a nedvesebb szemeket tovább tartjuk a szárítóban, a szárazabb szemeket pedig hamarabb kiengedjük a 4. ábra szerint.
Terményoszlop konstrukciók értékelése a tartózkodási idő szabályozhatósága szerint:
A termény nedvességétől függő tartózkodási idejének megvalósításához olyan konstrukció szükséges, amely differenciált terményáramlással lehetővé teszi az eltérő nedvességű terménynek a szárítón belüli tartózkodási idejének eltérő szabályozását.
A termény szárítóban való eltérő tartózkodási idejének szabályozásának elengedhetetlen feltételei:
-
minták származási helyének azonosíthatósága
-
minták áramlási útjának szabályozhatósága
-
szárítón belüli differenciált terményáramlás megvalósíthatósága
A 5.A. és 5.B. ábrákon látható elvi kialakítású konstrukciókkal a termény szárítóban való eltérő tartózkodási ideje nem valósítható meg.
A 5.C. ábrán látható elvi kialakítású konstrukcióval a termény szárítóban való eltérő tartózkodási ideje megvalósítható.
A 5. ábra szerinti elvi konstrukciók működése megfigyelhető az 6. ábrán látható animáción.
Az 6. ábra szerinti animációban lévő konstrukciók közül a 7.A és 7.B ábrák szerinti megoldásokkal nem valósítható meg a terménynek a szárítóban, a nedvesség tartalom szerinti eltérő tartózkodási ideje.
A 7.C ábra szerinti konstrukcióval megvalósítható a terménynek a szárítóban, a nedvesség tartalomtól függő, eltérő tartózkodási ideje.
Nedvességmérés lehetőségei:
A termény szárítóban való tartózkodási idejét szabályozni és a differenciált terményáramlást megvalósításani a termény nedvessége alapján lehetséges.
A nedvesség mérési lehetőségek egyterű terményoszlop esetén a 8. ábrán láthatók.
Mérőcellákkal a szárítón áthaladó termény csupán töredékének mérhető meg a nedvessége.
Mintavétel esetén a minták összekeverednek, ezért a származási helyük nem azonosítható.
A HETECH szárítófejlesztésének alapja:
A 5 – 7. ábrákon bemutatott terményoszlopok összehasonlítása a 9. ábrán látható.
A HETECH saját, a 9. ábra szerinti elvi konstrukció alapján fejlesztett mintavételi eljárása és a nedvességmérési technológiája a 10. ábra szerinti animáción követhető.
Amint az animációban látható, a szárítón áthaladó teljes terménymennyiségnek 7 percen belül megtörténik a mintavételezése, majd a minták nedvességi adatai alapján szabályozzák az egyes terményoszlopok ürítési sebességét. A célnedvességhez viszonyítva az adott oszlop ürítése gyorsítható vagy lassítható, miközben a teljes rendszer szárítási kapacitása változatlan marad.
A HETECH Finomszabályzású Adat – és Folyamatvezérelt szárító alkalmassága Precíziós Gazdálkodásban
A HETECH szárítónak a termény eltérő nedvességtartalma szerinti, szárítón belüli differenciált terményáramlása, ezzel a szárítóban a termény eltérő tartózkodási idejű működése nagyon hasonló a szántóföldi műveletek során, a táblán belüli különbség alapú gazdálkodáshoz.
Az alkalmasság megítélése ennek a nagyon fontos szempontnak és a Precíziós Gazdálkodás szempontjait kielégítő szárítás 11. ábra szerinti definíciójának való megfelelés alapján lehetséges.
A 11. ábra szerinti definíció kielégíthető a 12.C jelű megoldás alapján fejlesztett HETECH szárítóval, így az alkalmas Precíziós szántóföldi műveletekhez.
A kilépő termény nedvességtartalma nem átlagos értéket mutat, az a szárítóból kilépő teljes termény mennyiségére érvényes, és a célnedvesség +/- 0,3% - on belül tartható.
A 11. ábra szerinti definíció nem elégíthető ki a 12.A és B ábrákon látható konstrukciókkal, így azok nem alkalmasak a Precíziós szántóföldi műveletekhez.
A HETECH Finomszabályzású Adat – és Folyamatvezérelt gabonaszárító alkalmassága Konvencionális Gazdálkodásban:
A szántóföldi műveletek esetében a Precíziós vagy Konvencionális gazdálkodás a profit mértékét nagyban befolyásolja.
A Konvencionális gazdálkodást választók is elérnek valamilyen mértékű profitot a táblán belüli átlagalapú gazdálkodással.
Az átlagalapú szárítás választása esetén az eredményesség nem úgy adódik, mint az átlagalapú táblán belüli gazdálkodás esetén.
Ezért az átlagalapú szárítás alkalmasságát körültekintően kell megítélni.
A 8. ábra alapján a 13.A és B ábrák szerinti konstrukciók esetében, a szárítóból kilépő termény nedveségtartalma nem igaz a szárítóból kilépő teljes termény mennyiségre.
A mért nedvesség alapján csupán, a szárítóból kilépő termény átlagos nedvességtartalma állapítható meg, így e konstrukciók a Konvencionális gazdálkodás esetén sem nyújtják a biztonságos és a kedvező eredményt.
A szárítás mértéke az a kritikus szabályozási pont, amely alapvetően meghatározza, hogy a szárítás megőrzi, vagy felemészti a szántóföldi műveletek során elért profitot a 14. ábra szerinti megvalósulási lehetőségek szerint.
A kilépő termény átlagos nedvességtartalma kapcsán figyelembe kell venni, hogy a kedvező átlagos nedvességtartalom esetén is gyakran előfordul, súlyos következményekkel járó, megtévesztő eredmény, amint az a 15. ábrán látható.
A 15. ábra szerinti károsodások elkerülhetők a Konvencionális gazdálkodás esetén is a 13.C ábra szerinti konstrukcióval, amely a HETECH szárító fejlesztésnek az alapja.
A profit alakulása a szárítás után:
A gabonatermesztés komplex technológia elemei és a profit alakulása a 16. ábrán látható.
A 17. ábra alapján látható:
-
A szántóföldön keletkező profit ott marad meg, ahol a szárítást jól szabályozzák.
-
A szárítás az a kritikus pont, ahol a befektetett munka és költség sorsa, a végső profit ténylegesen eldől, a gazdasági eredmény itt válik véglegessé.
A szárító nem pusztán kiszolgáló egység, sokkal inkább profitrealizáló technológiai pont.
Kardos László fejlesztési vezető
Ábrák: HETECH
(x)