Agro Napló • 2021. október 11. 13:20
A napraforgó alaposabb kiismerésére – 2019 telén a termelőkkel közösen – indított többéves progamot sajnos a koronavírus járvány nem engedte kiteljesedni. Az elmúlt évben érdemileg keveset tudtunk előrelépni, mivel nem volt módunk az alapokat teljes mértékben megismerni, így részeredmények születtek, melyeket egy cikksorozatban megosztottunk az érdeklődőkkel.
Az alapok, ez esetben a programban részt vevő partnerek tábláinak pontosabb megismerését jelenti, mint például azok előélete, talajadatok stb. A szokványos bővített talajvizsgálatok rendelkezésre álltak, de a Nmin-vizsgálatokra alapozott nitrogén műtrágyadózis számításokat és kiszórásokat az elmaradt mintavételek és vizsgálatok miatt nem tudtuk kivitelezni. A változó tőszámú vetések – a zónatérképek alapján – megtörténtek 2020-ban, de nitrogéndózis variánsokat csak kevés táblában sikerült megvalósítani. Egyikről – a horti kísérlet tapasztalatairól – korábban már olvashattak.
Azonban az idei évben – 11 helyszínen – tudtunk tőszámkísérleteket kivitelezni, köszönhetően a szakma iránt elkötelezett és együttműködő partnereinknek, amelyekből 5 helyszínen 3 nitrogéndózist is alkalmaztunk a még mindig nem egyértelmű nitrogénhatás jobb megismerése érdekében. Ezek a következők voltak: 0 kg/ha, 40 kg/ha és 80 kg/ha.
A különböző nitrogéndózissal kezelt táblarészekben 3-3 hibrid került elvetésre, 3 markánsan eltérő, mondhatni provokatív, 45, 60 és 75 ezer tőszámmal. A napraforgó még mindig nem hagyja magát kiismerni, ezért megpróbáljuk megérteni az ő „nyelvét”, hogy igényeit kiismerve minél jobban kiszolgálhassuk. A nagyparcellás üzemi vizsgálatok mellett a Syngenta saját kisparcellás kisérleteiben, további 6 helyszínről kapunk a különböző tőszámhatásokra további válaszokat.
A napraforgó „nyelvezete”, tápanyagreakciója, tőszámra adott válaszai, talaj- vagy inkább talajművelés iránti igényei mások mint a klasszikus növényeké. Bízunk benne, hogy az újabb információk segítenek a még alaposabb megértésben.
A kísérletek folyamatosan betakarításra kerülnek, majd a kapott adatok elemzését követően újabb tapasztalatokat és eredményeket oszthatunk meg az olvasókkal. Az idei eredmények beérkezéséig nézzük meg a tavalyi hazai üzemi kísérletek tőszám- és termésösszefüggéseit (1. táblázat).
A legjobb eredmények a legtöbb hibrid esetében az 57–62 ezer betakarított növény/ha között születtek, de találunk jó eredményeket alacsonyabb tőszámoknál is.
A nitrogénhasználat egy másik olyan terület, amely jelentős szórást mutat, de ezt nem követik a termésátlagok. 2019 telén országos napraforgó rendezvényeinken megkérdeztük a résztvevőket, hogy mekkora nitrogéndózisokat alkalmaztak és azzal milyen terméseredményeket értek el ugyanott. A kérdésre 125 értékelhető választ kaptunk, amelyek eredményei az 1. ábrán láthatók, terméseredmények szerint sorba rendezve.
Rendkívül változó nitrogéndózisok kerültek kijuttatásra, miközben a termések is széles tartományban, 2,2 t/ha-tól az 5 t/ha-ig változtak. Az szembetűnő, hogy egészen alacsony nitrogénmennyiségeknél is születtek kiugróan jó eredmények, miközben magas dózisoknál is találunk alacsony termésátlagokat. Úgy tűnik nincs korreláció a kiszórt nitrogén mennyisége és a kapott termésátlag között, miközben tudjuk, hogy átlagosan 41 kg szükséges 1 tonna terméshez. Ezért is nagyon fontos a napraforgó nitrogénhasználatának minél alaposabb megismerése, hogy ne költsünk feleslegesen olyan technológiai elemekre, melyeknek nincs hozadéka.
Szeleczki Attilafejlesztőmérnök
Syngenta Kft.
A cikk szerzője: Szeleczki Attila