Zamirral megelőzhető a baj (x)

Agro Napló2020. május 28. 15:21

Dupla védelem az olajos növények gombakórokozói ellen.

Évről évre jelentős károkat okoznak a növénytermesztésben a fitopatogén gombák.

A fitopatogén gombák jelentősége különösen a járványos években erősödik fel. A szélsőséges időjárási körülmények és a termésbiztonságra való folyamatos törekvés szükségessé teszi a megbízható tudású gombaölő szerek használatát. Különösen igazak ezek az állítások az olajos növények termesztésénél. Sok esetben az olajos növények termesztésénél elvárt átlag feletti hektáronkénti jövedelem reményében nem tartják be a gazdák a helyes vetésváltás gyakorlatát. „A napraforgó a betegségre fogékony növények közé tartozik, ezért ugyanabba a táblába 5 éven belül nem kerülhet.” (Antal) Ha a gazdaságunkban a repce is a termesztett növények között van, akkor még inkább számíthatunk a gombakórokozók megjelenésére, hiszen számos betegség (például szklerotínia, fóma, alternária) mindkét növényt megfertőzi. 2018-tól a Nufarm termékpalettáját erősíti a Zamir gombaölő szer, mely több éven keresztül bizonyította hatékonyságát és nélkülözhetetlenségét ezekben a kultúrákban is. Nézzük is át kicsit részletesebben, hogy a Zamir mely betegségek ellen hatékony, és ezek milyen kárt tudnak okozni kultúrnövényeinkben.

Napraforgó

Fehérpenészes szár- és tányérrothadás (Sclerotinia sclerotiorium)

A napraforgó egyik legismertebb, legsúlyosabb betegsége világviszonylatban, így hazánkban is. A kár rendkívül változó, néhány százaléktól a 40%-ig, sőt 100%-ig terjedhet. A gomba a talajba hullott szkleróciumokkal telel át, melyek hosszú ideig megőrzik fertőzőképességüket. A talajban 6-8 évig is életképesek maradnak. (Vörös 1983) Rendkívül polifág gombafaj. Hazánkban főbb gazdanövényeinek a repce, bab, szója, gyökérzöldségek számítanak, de számos gyomnövényt is megfertőz, például parlagfű, csattanó maszlag stb. Járványtani szempontból fontos a csapadékos időjárás és az alacsonyabb hőmérséklet (18-22 Celsius-fok), további hajlamosító tényező a túl sűrű állomány és a bőséges műtrágyázás, valamint a mély vetés.

Diaportés szárfoltosság és -korhadás (Diaporthe helianthi)

Először Romániában és Jugoszláviában idézett elő súlyos járványokat, ahol a fertőzések mértéke 50-80% között változott. Ma már Magyarország valamennyi termőkörzetében előforduló, veszélyes kórokozó. Általában a vegetációs időszak közepétől jelennek meg a betegség tünetei a növények különböző részein. Járványtani szempontból fontos szerepe van az ellenálló hibridek termesztésének és a helyes agrotechnikának. Súlyos járványveszély esetén a kétszeri védekezés szinte teljes védelmet nyújt a betegséggel szemben.

Alternáriás levél- és szárfoltosság (Alternaria helianthi)

A napraforgó régóta ismert betegsége, az utóbbi években hazánkban súlyos fertőzéseket okozott. Az egyik leggyakoribb gomba, amely miatt a kaszatok minősége is romlik. A legjellemzőbb tünetek a levéllemezen megjelenő különböző alakú és nagyságú, barna színű foltok. Általában súlyosabb fertőzések csak a vegetáció végére alakulnak ki. Magasabb hőmérséklet (20 Celsius-fok felett) és nagy páratartalom esetén hatalmasodhat el a betegség. Kiváló védelmet nyújt ellene a tányérbetegségek ellen alkalmazott fungicides kezelés.

Szürkepenészes szár- és tányérrothadás (Botrytis cinerea)

Hazánkban, de a világ valamennyi napraforgó-termesztő országában a szklerotínia mellett a legfontosabb napraforgó-kórokozónak tekinthető. A károk elérhetik a 90%-ot is. A környezeti tényezők közül járványtani szempontból fontos szerepe van a csapadékos, nedves, mérsékelten meleg időjárásnak. A túl sűrű növényállomány, a túlzott nitrogénellátás, az erős gyomosodás kedvez a fertőzés és a betegség kialakulásának. A rezisztencia csak bizonyos mértékű védelmet nyújt a betegség ellen. Általában a hosszú tenyészidejű, vékony kaszathéjú hibridek erősebben fertőződnek. A betegség megelőzésében fontos szerepe van az agrotechnikának és a jó minőségű vetőmagnak, valamint a kémiai védekezésnek is.

 

Őszi káposztarepce

Repce fehérpenészes rothadás (Sclerotinia sclerotiorum)

A repce egyik legsúlyosabb betegsége, amire a „repcerák” kifejezés is utal. A vizsgálatok szerint a kár elérheti az 50%-ot is. A fertőzött növények szárain világosbarna, kerek, megnyúlt foltok jelennek meg. A gomba polifág, megtelepedik a napraforgón, a szóján, a borsón, a dohányon stb. Túlságosan nedves talajokon, csapadékos területeken megfelelő hőmérséklettel párosulva súlyos növénypusztulást okozhat. Védekezésnél az egyik legfontosabb rendszabály az 5-6 éves vetésváltás betartása, illetve a fungicides állománykezelés.

Fómás levélfoltosság és szárrák (Phoma lingam)

A leveleken több milliméter átmérőjű, kifakuló, világos, kerekded foltok jelennek meg. Súlyosabbak a száralapi fertőzések, amelyeknek következtében barna, bemélyedő, megrepedező és összeszáradó foltok alakulnak ki. A primer fertőzések már az ősszel bekövetkeznek. Az enyhe, csapadékos tél tovább segíti a gomba terjedését. Elsősorban őszre és kora tavaszra érdemes a védekezésünket időzíteni.

Repcebecőrontó (Alternaria brassicae)

Az egyik legismertebb és leggyakrabban előforduló repcebetegség. A becőfertőzés következtében 10-15%-os termésveszteség lép fel. A „becőrontó” elnevezés arra utal, hogy a becő falán sötét, fekete foltok jelennek meg, a foltok zsugorodása miatt a becő idő előtt felnyílik, és a magok kiperegnek, ami súlyos kárt okoz. A gomba gyakorlatilag az összes keresztes virágú növényen előfordul. Általában a becőképzés idején uralkodó meleg, párás időjárás, a zárt fekvés elősegíti a betegség kialakulását. A fungicides állománykezelés megfelelő védelmet nyújt a kórokozó ellen.

A Zamir 2014 óta jól vizsgázott mind a napraforgó, mind a repce növényvédelmében. Köszönhető ez annak, hogy két hosszú tartamhatású hatóanyagot tartalmaz a készítmény. A prokloráz lokálszisztémikus hatóanyag blokkolja a kórokozók terjedését, megakadályozza a szaporítóképletek kifejlődését. Az ép, fertőzésmentes leveleket hosszú ideig (3-4 hétig) védi az esetleges fertőzéstől, még esős, párás időben is. A készítmény másik hatóanyaga a jól ismert tebukonazol, mely felszívódás után transzlokálódik, így védve a növényt. A két hatóanyag jól kiegészíti egymást, ennek következtében tökéletes védelmet biztosít a kultúrnövénynek. Napraforgóban a készítményt fertőzésveszély fennállása esetén preventív jelleggel, legkésőbb az első tünetek megjelenésekor, a szárnövekedés időszakában célszerű kijuttatni. Erősebb fertőzésveszély esetén a magasabb dózis használata indokolt. Repcében egy tenyészidőszakon belül egy alkalommal lehet felhasználni a készítményt, amelyet megelőző jelleggel, virágzás idején juttassunk ki. Az utolsó kezelés időpontja napraforgóban a magképződés időszaka, repcében pedig a virágzás vége. A Zamir élelmezés-egészségügyi várakozási ideje mindkét kultúrában 56 nap. 

Szakirodalom: A szántóföldi növények betegségei, szerk.: Horváth József

Hörömpő László
kiemeltügyfél-kapcsolattartó
Nufarm Hungária Kft.
www.nufarm.hu

Címkék:
napraforgó, növényvédő szer, növényvédelem, nufarm, repce, fungicid, gombaölő szer, permetezés, kórokozó, virágzás, gombabetegség, károsító, zamir, olajos növények,