Nyúl, méz, galamb – leginkább nagyban érdemes vele foglalkozni (x)

Agro Napló2020. április 22. 13:21

A koronavírus-járvány hatásaként sokakban egyszerre jelentkezett a létfenntartási ösztön és a nosztalgia, vagyis: érdemes a háztáji kertészet és a kisállatok tenyésztése felé fordulni, ezért az OTP Agrár szakértői legutóbbi elemzésükben a Magyarországon nagy hagyományokkal rendelkező nyúl- méz- és galambágazat lehetőségeit vizsgálták meg. 

A szakemberek úgy vélik, hogy ezen a területen a „hobbi” jellegű gazdaságokkal szemben a jövőt a hatékonyabb, vállalkozói méret jelentheti. Megállapították  ugyanis, hogy a nyúl- és a galambtenyésztés, valamint a méztermelés 30-40 éve sem volt annyira általános, mint a baromfitartás, vagy a ház körüli kertészkedés. De ennek ellenére a most vizsgált ágazatok már korábban is több ezer családnak adtak munkát, kiegészítő jövedelmet, esetleg megélhetést, mára azonban jelentősen vesztettek szerepükből.

A világ nyúlhús-előállítása az elmúlt két évtizedben 0,8 millió tonnáról közel duplájára, 1,5 millió tonnára növekedett. Magyarország nyúlhús-termelése az 1991-es csúcs után negyedére csökkent, majd stabilizálódott. Az utóbbi években pedig már évi 5-10 százalékos növekedést mutat. Ma a vágónyúl 97-98 százalékát nagyüzemekben állítják elő, és két nyúlvágóhíd működik az országban. Az üzemgazdasági elemzések azt mutatják, hogy jövő a nagyobb gazdaságoké, mivel egy család jövedelem-kiegészítés céljából 500 anyaállattal már sikeresen tud foglalkozni, de a vállalkozói mérethatár 1500-2000 anyanyúlnál kezdődik.

Egyiptomban található a galamb és egyéb haszonmadár kategóriába sorolt szárnyasok 41,7 százaléka, Kína galambállománya pedig mintegy negyedét teszi ki a teljes világpiaci állománynak, ez 25,3 százalék. Magyarországon az 1970-es és az 1980-as években még évi mintegy 900-1000 tonna galambot vágtak le és exportáltak, ám azóta a hazai húsgalamb-tenyésztés leépült, és jelenleg is alacsony szinten stagnál. Emiatt a kormány programot is indított a tenyésztés támogatására. Egy család közepes színvonalú megélhetéséhez, mintegy 500 pár galambra van szükség.

A világon megtalálható méhkaptárok száma tíz év alatt több mint ötödével nőtt, 2017-re már csaknem 100 millió volt. Kína után az Európai Unió a világpiac legnagyobb méztermelője, amelyen belül Románia és Németország után Magyarországon állítják elő a legtöbb mézet. A hazai méhészek jellemzően mégis kisgazdasági keretek között – relatíve kisszámú méhcsaláddal –, többségében mellékfoglalkozásként méhészkednek. A magyar méhészeti ágazat jelenleg mintegy 22-23 ezer vidéki család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Jelenleg a méhészetek egyik legnagyobb problémája az európai piacot hatalmas mennyiségben elárasztó olcsó, de hamísított – elsősorban kínai – „méz”. Mára ugyanis szintetikus eljárással, laboratóriumi körülmények között is elő tudnak állítani a mézhez hasonló nektárszerű oldatot, aminek terjedése ellen az OTP Agrár szakértői szerint is küzdeni kell.

Összességében az OTP Agrár szakértői úgy ítélik, hogy a méhészet, a nyulászat és a galambászat három olyan viszonylag kis gazdasági súlyú ágazat az agráriumon belül, amely fejlődése mégis hozzájárul a vidéki térségek, illetve az ott jelen lévő agrárgazdaság sokszínűségéhez, és az ökológiai elvárások teljesüléséhez. látni kell ugyanakkor azt is, hogy a hagyományos, „hobbi” méretű gazdaságokkal szemben a vállalkozó méret jelenti a jövő útját, mivel így egyszerre nagy mennyiségű, egységes, jó minőségű, programozhatóan előállított termék keletkezhet.

A fejlesztések elősegítéséhez arra is szükség volna, hogy a pályázati és támogatási források ezekben a kis ágazatokban dolgozók számára is azonos eséllyel legyenek elérhetőek, mint a más állatfajjal dolgozóknak. A méhágazat, a nyúl- és galambtenyésztés a sokszínű, multifunkcionális mezőgazdasági modell nélkülözhetetlen eleme, amelyeknek gazdasági, szociális és kulturális funkciói megkerülhetetlenek – tartalmazza az ismertető.

Címkék:
otp agrár, méhészet, nyúl, háztáji gazdálkodás, galamb, kisállat,