Az időjárási anomáliák esetében nem tudok és nem is kívánok – a ma már szinte kötelező jelleggel megkívánt állásfoglalásban – részt venni, csak a régmúlt időkben élt Kárpát-medencei elődeink egy-két már-már feledett megfigyelését tartom munkámban szem előtt. Ezen felhalmozott és katalogizált megfigyelésekre építve véleményem szerint van lehetőség az előrelépésre, a kockázatok csökkentésére. Tény, hogy minden élőlény szereti a kényeztetést és ez alól a repce sem kivétel! Amennyiben tudnánk, hogy az évjárathatás minden esetben optimális a repcénknek és a munkafolyamatainkat ideálisan tudjuk ehhez csatolni, a befektetett munkánk eredménye – csekély kockázattal – realizálható lenne. De ez nem így van! Az évjárati hatásokat a repce nagyon finomra hangolva kopírozza, ezért évről-évre hihetetlen nagy hozamkülönbségekkel takarítható be; annak ellenére, hogy az általunk generált változókon alig-alig változtatunk (ráadásul ezt mindig jobbító szándékkal tesszük.)





Ennek a bizonytalanságnak a csökkentésére alkalmas lehetőség a repcének a kukorica sortávú termesztése! Vegyük sorra a legfontosabb előnyöket! 



- A tavalyi rendkívül aszályos évben is lehetőség volt így elérni a Körösök menti Alföldön a 3,5 t/ha eredményt! Az ok rendkívül egyszerû! A repce plaszticitása, térkitöltése kimondottan nagy, ezért az így vetett növények aszályban nem versenyeznek egymás rovására, jó évjáratban pedig kompenzálják a kedvezőbb térállásukkal a hozamot. (Eddigi megfigyelésem alapján a törpe növények ezen rendszerben való termesztése erősen kérdéses, ugyanis a kompenzációs képességük nincs arányban a rendelkezésre álló területtel; így kevesebbet teremnek a hagyományos társaiknál. Itt a megoldás a sortáv csökkentése lehet, pl. 45 cm-re.) 



- Nem igényel speciális gépparkot a technológia és kis változtatásokkal kivitelezhetővé válik. 



- A növényállomány ősszel is és tavasszal is – akár többször is – kultivátorozható, ezzel javul a talaj vízbefogadó, vízszolgáltató képessége; javul a levegőzöttsége és csökken a gyomnyomás. Ebben a rendszerben a gyomnövények szerepe kiemelt jelentőségû, ugyanis egy ilyen fellazított vetésben a gyomnövények elhatalmasodásával nehéz lépést tartani; ennek ellenére a gyomirtás általában abszolút elhagyható! (Csak akkor szükséges, ha a talajállapot nem teszi lehetővé a kultivátorozást és az adott gyomnövények képesek áttelelni.) 



- A növények táplálása – a kultivátorral egy menetben kijuttatott mûtrágyával – szinte „sebészi” módon megoldható; az elemek elérése és feltáródása ideális, veszteségük minimális. 



- Megoldható a vegyszerterhelés csökkentése is – ahol van rá kivitelezési lehetőség – azzal, hogy sorzáródásig csak a sorok kezelendőek! 



- A kedvező térállás miatt az oldalelágazások is oldalelágazásokat képeznek, jelentős kötésszám növekedést elérve ezáltal; s mindezt oly módon, hogy a főtengely átmérője nem lesz robosztusabb, így a betakarítás sem lesz problematikusabb. 



- A növények kifejlődve összezárnak – így növelve az állékonyságot és a szilárdságot –, de nem kuszálódnak össze annyira, mint a hagyományos repcetermesztési rendszerekben; ezért az ütési pergésveszteség jóval kisebb.

És ezek az előnyök csak a legfontosabbak!



Mindezek az információk, ismérvek, gondolatok cserélnek gazdát idén a Sumi Agro Hungary Kft. szervezésében Dánszentmiklóson az Agrodán Kft.-nél a REPCE NAPJÁN; ahol több jeles szakértő és rengeteg termelő vitathatja és nézheti meg testközelből a technológia erősségeit. Egy torzó közhellyel élve elmondható, hogy „gondolatok nem maradtak szárazon”!

Szabó Roland • gyombiológus

Sumi Agro Hungary Kft.