Már 5000 forintot is elkérnek a szelídgesztenyéért: durva hiány alakult ki Magyarországon

Agro Napló • 2026. november 22. 17:02

Magyarországon a boltokban már 4000–5000 forintot is elkérhetnek egy kilogramm szelídgesztenyéért, miközben a hazai termés a belföldi keresletnek csak kis részét fedezi. A termesztést az aszály, az elöregedett ültetvények, valamint a betegségek és kártevők is nehezítik, ezért az ország jelentős behozatalra szorul - írja az Agrárszektor.

A szelídgesztenye termesztése évszázados hagyományokra épül Magyarországon, hiszen már a 13. században is foglalkoztak vele. A Dunakanyarban, különösen Nagymaros környékén a gazdák nemzedékeken át válogatták és oltással szaporították a legértékesebb fákat. A nyugat- és dél-dunántúli gesztenyések ugyancsak fontos szerepet töltöttek be a hazai ellátásban.

A fafaj azonban csak bizonyos termőhelyeken érzi jól magát. A csapadékosabb, párásabb környezetet és a savanyú talajokat kedveli, ezért elsősorban a Nyugat-Dunántúlon, a Dél-Dunántúlon és a Börzsöny térségében adottak számára a megfelelő feltételek. Jelenleg mintegy 280 hektáron termesztenek szelídgesztenyét az országban: Vas és Somogy vármegyében egyaránt körülbelül 74, Zalában pedig 58 hektárt foglalnak el az ültetvények.

A helyi fajták hűen őrzik a termőtájak hagyományait. Az Alpokalján a Kőszegszerdahelyi 29, a Dél-Dunántúlon az Iharosberényi fajták a meghatározók, a Dunakanyarhoz pedig a Maróti kései és a Maróti nagyszemű kötődik. A gesztenyefák kedvező körülmények között több évszázadot is megélhetnek, Kőszeg környékén 500–600 éves példányok is találhatók.

Az 1970-es években még közel 450–500 hektáron működtek árutermelő gesztenyeültetvények Magyarországon. Ezek jelentős része azóta elpusztult, vagy a fenntartásuk vált gazdaságtalanná. Az éves termés jellemzően 150–300 tonna körül alakul, bár egyes becslések 200–500 tonnát említenek. A betakarított mennyiség évről évre jelentősen ingadozik, és messze elmarad a hazai igényektől.

A hiányt importból pótolják: évente hozzávetőleg 2000–2500 tonna gesztenye érkezik külföldről, mintegy 1–1,2 milliárd forint értékben. A beszállítók között Olaszország és Kína is fontos szereplő. Utóbbi a világ gesztenyetermelésének mintegy 70–75 százalékát adja, míg Európában az olaszok mellett Görögország és Spanyolország számít jelentős termelőnek.

A hazai termesztés egyik legnagyobb nehézsége a vízhiány. A szelídgesztenye kifejezetten vízigényes, így az aszályos időszakok rendkívül megviselik. A szélsőséges időjárás negatív hatásait az ültetvények elöregedése és a növényvédelmi problémák is súlyosbítják. A gubacsdarázs, a tintabetegség és a gesztenyekéreg-rák egyaránt veszélyezteti az állományokat. Egyes termőhelyeken a károsítók komoly fapusztulást okoztak, ami tovább csökkentette a betakarítható mennyiséget.

A szűkös kínálat és az importfüggőség a fogyasztói árakban is megmutatkozik. A nagybani piacokon a magyar gesztenye kilogrammonként jellemzően 2000–2500 forintba kerül, a külföldről érkező áru ára pedig mintegy 2800 forintról indul. A boltokban ennél jóval magasabb árakkal találkozhatunk, hiszen akár 4000–5000 forintot is elkérhetnek egy kilogrammért.

Olaszországban eközben több üzletben már 5–6 euróért is lehetett első osztályú szelídgesztenyét vásárolni kilogrammonként. Az árkülönbség hátterében több tényező áll: a beszerzési áron felül a szállítás, az értékesítés költségei, az adóterhek és a kereskedelmi árrések is jelentősen alakítják a végső fogyasztói árat.

A termelők számára a feldolgozás kínálhat új kitörési pontot. A gesztenyepüré és a különféle krémek mellett a gesztenyeliszt is értékes alapanyag, különösen a gluténmentes élelmiszerek növekvő piacán. A feldolgozott termékek előállítása érdemben növelheti a termés hozzáadott értékét.

Az ágazat fejlesztését szolgálja a 2025-ben indult Szelídgesztenyéért program is, amely Magyarországot és Szlovákiát kapcsolja össze. A kezdeményezés célja a termőhelyek védelme, a meglévő állományok fejlesztése, valamint az ültetvényterületek bővítése. Hosszabb távon ettől remélik a hazai termesztés szerepének erősödését a belföldi ellátásban.

Címkék:
kártevők, gyümölcs, klímaváltozás, gyümölcstermesztés, feldolgozás, árak, import, kína, betegség, olaszország,