Agro Napló • 2026. november 16. 08:59
Európa hosszú távú élelmezésbiztonságához versenyképes baromfiágazatra van szükség, miközben a termelőket szigorú előírások és erősödő importverseny terhelik. Az európai baromfihús-ágazat érdekképviselete, az AVEC szerint a növekvő élelmiszerigény kielégítéséhez kiszámítható szabályozásra, korszerűsítési beruházásokra és az importtermékekre is érvényes, azonos követelményekre van szükség - írja az Agrárszektor.
A világ népessége 2050-re várhatóan eléri a 9,7 milliárd főt, ami a fehérje iránti keresletet is jelentősen növeli. A jövedelmek emelkedése és a fogyasztási szokások átalakulása további terhet ró az élelmiszer-ellátásra. A húsfogyasztás bővülésében egyre hangsúlyosabb szerepet kap a baromfihús, ezért kulcsfontosságú, hogy az ágazat képes legyen alkalmazkodni a növekvő igényekhez.
Kína, az Egyesült Államok és Brazília a világ legnagyobb baromfihús-termelői közé tartozik, miközben India, Oroszország és Mexikó kibocsátása is folyamatosan nő. Az Európai Unió ugyancsak meghatározó szereplő a globális piacon, jelenlegi pozíciójának megőrzése azonban nem magától értetődő. Az uniós gazdaságok a legtöbb versenytársuknál jóval szigorúbb termelési követelményeknek felelnek meg, így versenyképességük nem ítélhető meg pusztán az előállítási költségek alapján.
Az AVEC szerint Európa komoly versenyelőnye a genetika, a takarmányozás, az állategészségügy és a termelési technológiák területén felhalmozott tudásban rejlik. A szigorú élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírások betartása mellett az ágazat az erőforrások hatékonyabb felhasználásában is előrelépett. Ezeket az eredményeket úgy kellene megőrizni, hogy közben a vállalkozásoknak továbbra is maradjon mozgásterük a fejlesztésekre és beruházásokra.
Az érdekképviselet kedvező fejleményként értékeli, hogy az európai szakpolitikában ismét nagyobb figyelmet kap az állattenyésztés stratégiai jelentősége. Christophe Hansen, a mezőgazdaságért felelős uniós biztos a müncheni biztonsági konferencián kiemelte: az élelmezésbiztonság a globális biztonság elválaszthatatlan része. Az AVEC ugyanakkor figyelmeztet, hogy a gazdálkodók és a fiatal generáció támogatása nélkül Európa egyre inkább kiszolgáltatottá válhat a külső élelmiszerforrásoknak.
A szervezet az import növekedését az ágazat egyik legsürgetőbb kihívásának tekinti. Jelentős mennyiségű baromfihús érkezik az uniós piacra Brazíliából, Ukrajnából, Thaiföldről és Kínából. Az AVEC által közölt adatok alapján a behozatal az EU teljes baromfihús-fogyasztásának mintegy 9 százalékát fedezi. A baromfimell esetében viszont ez az arány eléri a 25–30 százalékot, így az import éppen az egyik legértékesebb termékkategóriában támaszt komoly versenyt.
Az érdekképviselet szerint különösen aggályos, hogy az importált húst sok esetben az uniósnál kevésbé szigorú előírások mellett állítják elő. Ezért azt szorgalmazzák, hogy az európai termelőkre vonatkozó követelményeket a külföldről behozott termékeknél is érvényesítsék. Álláspontjuk alapján a közegészségügy és az élelmiszer-biztonság garantálása mellett a tisztességes versenynek is ez a legfontosabb alapja.
A versenyképesség fenntartásában az állategészségügyi megelőzés is döntő szerepet játszik. Az AVEC szerint a járványkitörések utáni válságkezelés helyett jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni a felkészülésre. Ehhez szigorúbb járványvédelmi intézkedésekre és folyamatos ellenőrzésre van szükség, de a magas patogenitású madárinfluenza elleni vakcinázás is hatékony eszköz lehet. Az új módszerek gyakorlati bevezetéséhez ugyanakkor rugalmas engedélyezési és szakpolitikai háttér szükséges.
A szervezet a megelőzést stratégiai beruházásnak tekinti, és hasonló megközelítést sürget az állatjóléti fejlesztéseknél is. A kitűzött célok eléréséhez a gyakorlatban is betartható szabályokra, korszerű telepekre és termelési létesítményekre van szükség. Az infrastruktúra megújítása azonban számos tagállamban komoly akadályokba ütközik. Az AVEC ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy segítse a korszerűsítési beruházásokat, és tegye kiszámíthatóbbá az engedélyezési eljárásokat.
Európában a kereslet, a szakértelem és a termelési kapacitás egyaránt rendelkezésre áll. Az AVEC szerint a legfőbb kérdés az, hogy a gazdasági és szabályozási környezet megteremti-e a feltételeket ezek kihasználásához. A 2050-es élelmiszerigényekre már most fel kell készülni. Ehhez olyan működési keretek kellenek, amelyek mellett a termelők egyszerre képesek fejlődni, versenyben maradni, valamint megfelelni a szigorú környezeti, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti elvárásoknak.