Agro Napló • 2026. november 14. 14:37
A Magyar Tudományos Akadémián bemutatták a HUNOR Magyar Űrhajós Program legújabb eredményeit. Kapu Tibor kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomáson a Debreceni Egyetem két sikeres projektjét is végrehajtotta. Egy újszerű, robotizált eszközzel az agyi vérkeringés változásait vizsgálta, emellett egy hazai fejlesztésű, energiatakarékos berendezésben mikrozöldeket termesztett.
Az Axiom Mission 4 küldetés mintegy harminc kísérlete közül kiemelkedett a VISPRO elnevezésű orvosi projekt, amelyben a kutatók arra keresték a választ, hogyan alkalmazkodik az űrhajósok agyi vérkeringése a súlytalansághoz. Mivel a hagyományos ultrahangos mérések komoly szaktudást igényelnek, a repülés előtt, alatt, majd a Földre való visszatérés után egy olyan speciális, robotizált ultrahangot használtak, amelyet az űrhajós önállóan is tudott kezelni. Az adatokból kiderült, hogy az agy különböző területeinek vérellátása eltérően reagál az űrutazás körülményeire, a vizuális ingerekre adott keringési válasz azonban stabil marad. A magyar fejlesztésű eszköz annyira bevált a gyakorlatban, hogy a Nemzetközi Űrállomáson hagyták, így immár a hivatalos orvosi eszköztár részeként segíti az asztronauták állapotának folyamatos megfigyelését - írta meg az Agrárszektor.
Az orvosi vizsgálatok mellett lezajlott az első magyar űrkertészeti kísérlet is a VITAPRIC-program keretében. A Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem által közösen tervezett, 3D-nyomtatott termesztőberendezés rendkívül hely- és víztakarékosnak bizonyult. A mindössze 4,7 literes eszközben Kapu Tibor két hét alatt alig fél liter víz felhasználásával sikeresen csíráztatott és nevelt retek- és búzamikrozöldeket, méghozzá az űrállomás nem optimalizált körülményei között. Az innovatív magyar berendezés ezzel megkapta a legmagasabb, TRL 9-es technológiai készültségi szintű űripari minősítést.
A kutatók a kísérlet során elsősorban a magok földi előkezelésének hatását vizsgálták az űrbeli stressztűrésre. Bár az adatok többirányú elemzése még tart, az már egyértelmű, hogy az űrkörnyezet és az előkezelés fajtól függően jelentősen befolyásolja a növények anyagcseréjét és mikrobiomját. Élelmiszer-biztonsági szempontból a learatott mikrozöldek teljesen biztonságosnak és fogyaszthatónak bizonyultak. A most szerzett tapasztalatok a jövőbeli, hosszú távú űrutazások mellett a földi, erőforrás-takarékos és zárt rendszerű növénytermesztési technológiák fejlesztéséhez is érdemben hozzájárulnak.