Agro Napló • 2026. november 6. 16:31
A 2026-os kukoricaszezon súlyos termésvesztesége megmutatta, hogy az aszály, a hőstressz és a károsítók együttes hatásával szemben a megszokott termesztési megoldások nem nyújtanak elegendő védelmet. A 2027-es felkészüléshez ezért a teljes termesztési rendszert a változó körülményekhez kell igazítani, a talaj vízmegőrzésétől a növényvédelmen át a betakarított termény kezeléséig - írja az Agrárszektor.
Az Agrárközgazdasági Intézet október 8-i operatív jelentése szerint az 589,2 ezer hektáros hazai kukoricaterület 69,8 százalékán fejezték be a betakarítást. Az addig mért termésátlag mindössze 2,9 tonna volt hektáronként, ami 36,8 százalékkal maradt el az előző évi szinttől. A területi különbségek rendkívül szembetűnőek: Csongrád-Csanádban 1,1, Zalában viszont 5,8 tonnás hektáronkénti átlagot rögzítettek. Október 26-ra a betakarítás készültsége megközelítette a 79 százalékot, a betakarított mennyiség pedig 1,3–1,4 millió tonna körül alakult. Bár ezek az adatok még nem véglegesek, már most drasztikus terméskiesést jeleznek.
A veszteségekért nem egyetlen időjárási esemény felelős. Számos térségben már a tavaszi csapadékhiány miatt egyenetlenül kelt a kukorica, így eltérő fejlettségű növényekből álló állományok jöttek létre. A kezdeti lemaradást a nyári aszály és a rendkívüli hőség tovább fokozta. Különösen súlyos kárt okozott, hogy a vízhiány a virágzás, a termékenyülés és a szemkitelítődés kiemelten vízigényes időszakában sújtotta a növényeket.
A levelek besodródása, a növekedési elmaradás és az idő előtti száradás rengeteg táblán mutatta a vízhiány jeleit. Sokfelé hiányosan termékenyültek a csövek, a legsúlyosabban érintett területeken pedig egyáltalán nem képződött betakarítható szemtermés. Ugyanakkor még néhány tíz kilométeres távolságon belül is jelentős eltérések alakultak ki. Az állományok állapotát döntően meghatározta a talaj vízgazdálkodása, a csapadék lokális eloszlása, valamint az öntözés elérhetősége.
A környezeti stressz a növények ellenálló képességét is rontotta a károsítókkal szemben. A terepi szemlék során gyakran tapasztalták a gyapottok-bagolylepke és a kukoricamoly kártételét. A rovarok nem csupán közvetlen termésveszteséget idéznek elő, hanem az általuk ejtett sérülésekkel utat nyitnak a gombás fertőzéseknek is, leginkább a csöveken.
A növényvédelmi beavatkozásokat a gazdálkodók romló jövedelmi kilátásai is nehezítették. A várt alacsony terméshozam miatt sok termelő visszafogta a ráfordításokat, ám a kezelések elhagyása további veszteségeket okozhat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden táblán indokolt a beavatkozás. A döntést mindig az állomány állapota, a károsítók jelenléte és a kalkulált gazdasági eredmény alapján érdemes meghozni.
Több kukoricacsövön egyidejűleg figyelték meg az Aspergillus, a Fusarium és az Alternaria nemzetségbe tartozó gombák tüneteit. Bár ezek a nemzetségek mikotoxintermelő fajokat is tartalmaznak, a látható fertőzés önmagában még nem bizonyítja a termény toxinszennyezettségét. Annak tényleges jelenléte és mértéke kizárólag célzott laboratóriumi vizsgálatokkal állapítható meg.
A mikotoxinok komoly veszélyt jelentenek a kukorica piaci értékesíthetőségére, felhasználására és élelmiszer-biztonsági megfelelőségére. A kockázatok mérséklése már a megfelelő hibrid kiválasztásával és a helyes vetésváltással elkezdődik. Ezt követi a növényállomány folyamatos ellenőrzése és az indokolt növényvédelem elvégzése. A betakarítás után a szakszerű szárításra, a gondos tárolásra, valamint a gyanús tételek laboratóriumi bevizsgálására van szükség. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a szárítás és a szakszerű tárolás a már megjelent mikotoxinokat nem semlegesíti.
A 2027-es szezon előkészítésekor a hibridválasztást, a vetésidőt és a tőszámot szigorúan a termőhely vízellátottságához kell igazítani. Ezzel párhuzamosan javítani kell a gyökérképződés feltételeit, előtérbe kell helyezni a nedvességmegőrző talajművelést, valamint körültekintően kell mérlegelni a növényvédelmi kockázatokat. A szélsőséges évjáratokban a termésbiztonságot nem egyetlen technológiai lépés garantálja, hanem az egymásra épülő termesztési döntések összessége.