Akkora a baj a magyar telepeken: ukrán kukoricával mentenék meg az állatokat

Agro Napló • 2026. október 28. 09:01

Az aszály, a takarmányhiány és az alacsony felvásárlási árak egyszerre sújtják a magyar állattenyésztést. Zászlós Tibor szerint a tej- és sertéságazat vesztesége meghaladja a 150 milliárd forintot, miközben az állományok csökkenésének következményei 2027-ben is érezhetők lehetnek. Az állattartók és a takarmánygyártók szakmai szervezetei az ukrán kukorica behozatalának ideiglenes engedélyezését kérik a kormánytól - írja az Agrárszektor.

A rendkívüli szárazság nemcsak a takarmányellátást, hanem a termelő- és tenyészállományok megőrzését is veszélyezteti. Zászlós Tibor helyzetértékelése szerint az állattenyésztők mozgástere jelentősen beszűkült, hiszen a kedvezőtlen időjárás mellett a nyomott felvásárlási árakhoz is alkalmazkodniuk kell. Úgy látja, jelenleg egyik állattenyésztési ágazatban sem képződik nyereség, ezért a gazdálkodók nem maradhatnak segítség nélkül.

A Copa-Cogeca felmérése alapján a nyári aszály és a hőhullámok leginkább Közép- és Nyugat-Európa tömegtakarmány-termelését érintették hátrányosan. Kevesebb legelőfű, széna és kukoricaszilázs áll rendelkezésre, ráadásul a minőségük is romlott. Az aszállyal sújtott országokban az állandó gyepek hozama átlagosan 36 százalékkal maradt el a sokéves átlagtól, emiatt sok állattartó kénytelen volt hónapokkal korábban megkezdeni a télre félretett takarmány felhasználását.

Magyarországon különösen nagyok a területi különbségek. A Duna–Tisza közén több helyen a szokásos szénamennyiség mindössze 10–20 százalékát tudták betakarítani, míg a Nyugat-Dunántúlon mintegy 30 százalékos kiesésről számoltak be. A hiány miatt a széna ára több térségben legalább a duplájára ugrott.

Miközben az őszi kalászosok termése a sokéves átlaghoz képest elfogadhatóan alakult, a tavaszi vetésű növények – különösen a kukorica – súlyos károkat szenvedtek. Zászlós Tibor becslése szerint az állattenyésztés és az ipari felhasználók ellátásához idén legalább 1,5–2 millió tonna kukorica behozatalára lesz szükség. Ennek beszerzése Ukrajnából lenne a legolcsóbb, ahol az árak a térségben jellemző szintnél mintegy 15–20 százalékkal alacsonyabbak.

Az állattartók és takarmánygyártók szakmai szervezetei ezért közös levélben fordultak az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterhez, kérve az ukrán kukorica importjának ideiglenes engedélyezését. Ez rövid távon enyhíthetné az ellátási gondokat, tartós megoldást azonban a szárazabb éghajlathoz alkalmazkodó gazdálkodás jelenthet. Ehhez elengedhetetlen a vetésszerkezet és a művelési gyakorlat átalakítása, a takarmányozási rendszerek módosítása, valamint a gyepek szerepének megerősítése.

A takarmányhiány mellett a hőstressz is számottevően rontotta az állományok teljesítményét. A tejelő teheneknél csökkent a tejtermelés, és romlottak a szaporodási mutatók. Több európai országban előrehozott selejtezéssel és állománycsökkentéssel reagáltak a gazdaságok. Zászlós Tibor olyan hazai telepekről is beszámolt, ahol a tulajdonosok már a tejelő állomány eladása mellett döntöttek.

A legelő állatok sem kerülték el a hőség következményeit. A húsmarháknál, de különösen a juhoknál a szaporulati mutatók akár 15–30 százalékkal is gyengülhettek. Ez a következő évben jóval kevesebb borjú és bárány születését vetíti előre. Az előrehozott értékesítések rövid távon ugyan növelik a vágóállatok kínálatát – lefelé szorítva a felvásárlási árakat –, hosszabb távon viszont súlyosan szűkítik a termelési kapacitásokat.

A tenyészállományok megőrzéséhez a szakember a tenyésztésszervezés kiszámítható finanszírozását is nélkülözhetetlennek tartja. A Magyar Állattenyésztők Szövetsége a 2027-es költségvetésben 2,5 milliárd forintos támogatási keretet kért a rendszer fenntartására, hiszen ez a szakmai munka alapozza meg a hazai tenyészállatok és szaporítóanyagok piaci versenyképességét.

Az alkalmazkodás ugyanakkor jelentős tőkét és időt igényel, így a gazdaságok képtelenek egyik napról a másikra termelési rendszert váltani. Zászlós Tibor szerint a válság kezelésében az azonnali segítségnyújtás mellett a korszerű tudásra, az innovációra és a magyar élelmiszerek piaci pozíciójának megerősítésére is szükség van.

Címkék:
takarmány, kukorica, állattenyésztés, szarvasmarha, aszály, tejágazat, sertéságazat, import, ukrajna, metszet, felvásárlási-ár,