Agro Napló • 2026. október 26. 14:29
További tejgazdaságok zárhatnak be Magyarországon, miközben a feldolgozók is súlyos nehézségekkel küzdenek. A Tej Terméktanács szerint az ágazat szereplői szinte kivétel nélkül önköltség alatt értékesítenek, tartalékaik kimerülőben vannak, és a következő 6–9 hónapban nem látszik reális esély érdemi javulásra - írja az Agrárszektor.
Az elmúlt másfél évben több, egymást erősítő válság sújtotta a magyar tejágazatot – mondta az Agrárszektornak Rákóczi András, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese, a Tej Terméktanács termelői társelnöke. A ragadós száj- és körömfájás újbóli megjelenése után a nyerstej piacán is válság alakult ki, miközben az aszály jelentősen megdrágította a takarmányozást.
A szakember szerint a termelők nyerstejért kapott árai, valamint a feldolgozók kiskereskedelmi láncoknak felszámított átadási árai ma is a négy évvel ezelőtti szinten mozognak. Eközben a bérköltségek és az energiaköltségek egyaránt mintegy 60 százalékkal emelkedtek, miközben a takarmány is jelentősen drágult. Emiatt az ágazat szinte valamennyi szereplője veszteséggel értékesít.
Az előző években felhalmozott tartalékok egy ideig fedezték a veszteségeket, ezek azonban egyre több vállalkozásnál kimerülnek. Rákóczi András úgy látja, a következő hat, de inkább kilenc hónapban nem várható olyan fordulat, amely érdemben javítana a helyzeten.
A feldolgozók nehézségeit a korszerűtlen üzemek is fokozzák. A szakember rámutatott, hogy a hazai feldolgozóipar fejlesztése az elmúlt évtizedekben politikai oldaltól függetlenül háttérbe szorult. A termelés ezért rendkívül munka- és energiaigényes, miközben a magyarországi energiaárak még a környező országokéhoz képest is magasak. Mindez rontja a hazai termékek európai versenyképességét.
A nemzetközi verseny az egész európai tejágazat számára komoly kihívást jelent. A távol-keleti, köztük a kínai piacokon az Egyesült Államokkal és Új-Zélanddal kell megküzdeni. Ezekben az országokban a takarmányozási, energiaellátási és munkaerőköltségek jelentősen kedvezőbbek az európaiaknál. Rákóczi András szerint emiatt az uniós termelők komoly versenyhátrányban vannak.
A nehézségek miatt már eddig is akadtak olyan gazdaságok, amelyek felhagytak a tejtermeléssel, és további bezárásokra lehet számítani. Különösen bizonytalan azoknak a helyzete, amelyeknél elfogyott vagy hamarosan elfogy a takarmány. A folyamatos drágulás és a veszteséges működés mellett kérdéses, hogy ezek a vállalkozások fel tudják-e vállalni az újabb készletek megtermelésének, beszerzésének és betárolásának költségeit.
Az ágazat stabilizálásához a terméktanács uniós és hazai intézkedéseket is szükségesnek tart. Rákóczi András szerint az Európa jelentős részét sújtó aszály következményeit közösségi szinten kellene kezelni. Magyarországon pedig elengedhetetlen lenne a hazai termékek arányának növelése a közétkeztetésben, ahol elmondása szerint jelenleg eléri a 80 százalékot az import aránya.
A szakmai szervezet a ragadós száj- és körömfájás miatt elvesztett exportpiacok visszaszerzéséhez is kormányzati segítséget kért. Azt szeretnék, hogy gazdaságdiplomáciai eszközökkel is mozdítsák elő a magyar tejtermékek újbóli piacra jutását.
Rákóczi András az árrésstop intézményét is bírálta, amely álláspontja szerint jelentős károkat okozott a hazai tejiparnak. Példaként említette, hogy a sajtoknál az importtermékek aránya nagyjából egy év alatt 50-ről 70 százalékra emelkedett, ami közvetlenül ennek az intézkedésnek tudható be. Bár az árrésstop kivezetésének részleteit az interjú idején még nem ismerték, hangsúlyozta, hogy az elvesztett piaci részesedést rendkívül nehéz lesz visszaszerezni.