Agro Napló • 2026. szeptember 22. 10:02
A magyarországi őshonos halállományokat egyre súlyosabban fenyegetik az invazív halfajok, amelyek a klímaváltozás és az aszályos időszakok hatására még gyorsabban terjednek. Kurcz Gábor szakértő szerint az utolsó pillanatban vagyunk, ezért azonnali beavatkozásra, a kártékony fajok visszaszorítására és a tiszta hazai genetikai vonalak megmentésére van szükség, mielőtt a természetes vizek ökoszisztémája helyrehozhatatlan károkat szenvedne - írta meg az Agrárszektor.
Az invazív fajok elleni küzdelem ma már nem csupán horgászati vagy gazdasági kérdés, hanem kiemelt természetvédelmi feladat. Kurcz Gábor, a Sensation Baits ügyvezetője rámutatott, hogy fontos különbséget tenni az idegenhonos és az invazív fajok között. Míg előbbiek csupán emberi közvetítéssel kerültek hazai vizeinkbe, az invazív fajok agresszíven terjednek, túlszaporodnak, és súlyos károkat okoznak a helyi ökoszisztémában. A táplálékért és az élőhelyekért folyó versengés, az ikrák pusztítása, valamint a genetikai állomány felhígítása mind komoly veszélyt jelent a hazai biodiverzitásra.
A hazai vizekben több ilyen halfaj is hatalmas pusztítást végez. A túlzott hínárosodás megfékezésére betelepített amur például képes teljesen lelegelni a vízinövényzetet, ezzel megsemmisítve más halak természetes ívóhelyeit. Ezzel szemben a planktonevő busák hatalmas mennyiségű táplálékot vonnak el az őshonos ivadékok elől. Ahol sikerült érdemben gyéríteni az állományukat – mint például a Desedán –, ott látványosan megnőtt a pontyok és a keszegek átlagtömege.
Különösen nagy veszélyt jelent a rendkívül szívós ezüstkárász, amely nemcsak kiszorítja az őshonos kárászféléket, hanem össze is ívik velük. Ez a hibridizáció a kisebb, elszigetelt hazai állományok genetikai tisztaságának teljes eltűnéséhez vezethet. Hasonlóan kártékony a Balatonban is túlszaporodott törpeharcsa, amely falánk mindenevőként más halak ikráit pusztítja, de az élővilágot tizedeli a naphal, valamint a nagyobb folyóinkban terjedő gébfélék is.
A helyzetet drasztikusan rontja a klímaváltozás. A felmelegedő vizek és a szélsőséges időjárás kifejezetten kedveznek az alkalmazkodóképes invazív fajoknak, amelyek olyan területeken we megtelepednek, ahol korábban nem élték volna túl a telet. Az elmúlt huszonnégy évben nyolcvankilenc új idegenhonos faj vagy hibrid jelent meg a hazai nyilvántartásokban. Az akvaristák felelőtlensége is komoly probléma, hiszen a Hévízi-csatornában ma már trópusi sügérféléket is fognak, miközben a csuka szinte teljesen eltűnt az élőhelyről.
A szakember úgy véli, nincs idő a halogatásra. Bár a kártékony betolakodók teljes kiirtása fizikailag lehetetlen, az állományok radikális gyérítése elengedhetetlen ahhoz, hogy az őshonos halak újra stabilan szaporodhassanak. Ezzel párhuzamosan el kell kezdeni a genetikailag tiszta, hazai halfajok zárt rendszerű mentését és tartását is a későbbi élőhely-rehabilitációkhoz. A jövőben a vizek folyamatos monitorozása, a korai észlelés és a gyors beavatkozás jelenti a legfontosabb eszközt a természetvédelem kezében, amelynek jelentős költségei végső soron a vízkezelőkre és a horgászokra hárulhatnak.