Óriási a baj Magyarországon: üresen maradhatnak a lecsapolt tavak

Agro Napló2026. augusztus 19. 16:54

A 2026-os rendkívüli aszály és hőség kritikus helyzetbe sodorta a hazai halgazdálkodást. A vízhiány és a drasztikusan megnövekedett fenntartási költségek már nemcsak a termelést, hanem az érintett ökoszisztémákat is veszélyeztetik. A hatósági vízkorlátozások miatt a gazdaságok a karbantartás vagy lehalászás miatt lecsapolt tavaikat sem tudják újratölteni, mivel a rendelkezésre álló vízkészlet éppen csak a meglévő állomány túlélésére elegendő - írta meg az Agrárszektor.

Az idei év szélsőséges időjárása a szakemberek szerint a 2022-es történelmi aszályt idézi. Timmel Ede, a MA-HAL ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy bár a Dél-Dunántúlon a helyi záporok némileg segítették a tógazdaságokat, északabbra, például Veszprém és Somogy vármegyében a völgyzárógátas tavakkal rendelkező gazdák komoly vízhiánnyal küzdenek. Az Alföldön a csatornákból még megoldható a vízutánpótlás, de a szivattyúk folyamatos üzemeltetése jelentősen megemeli a költségeket. Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk a hazai vízgazdálkodási szemlélet átalakításához, és a meglévő víztározó-kapacitásokat sokkal tudatosabban kellene kihasználni.

A probléma súlyosságára egy augusztus elején, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. egyik lecsapolt balmazújvárosi taváról készült, a közösségi médiában terjedő videó is felhívta a figyelmet. A felvétel készítője az elmaradt kotrási munkálatokat és a géphiányt tette felelőssé a kiszáradt medrekért. A vállalat azonban tisztázta a helyzetet, kiemelve, hogy a tavak időszakos lecsapolása – részben a halászat, részben a betegségmegelőzés és a 3–5 évente esedékes mederkotrás miatt – a normál haltermelési technológia része. Idén az eddig lehalászott területekből 200 hektárnyi tómeder áll szárazon, ebből egy 60 hektáros tóban jelenleg is zajlik a gépi kotrás.

A szolgáltató ugyanis a rendkívüli vízhiány miatt kénytelen volt rangsorolni a vízelosztást, így az ivóvízellátás, az öntözés és az ipar elsőbbséget élvez a halastavakkal szemben. Ennek következtében a gazdaság jelenleg csak annyi vizet kap a Tiszából, amennyi a halakkal teli tavak napi háromcentiméteres párolgási veszteségének szűkös pótlására elegendő, a lecsapolt medrek feltöltésére pedig már nem jut a készletekből.

Címkék:
aszály, aszálykár, hazai, magyarország, hőség, vízhiány, alföld, hal, halastó, augusztus,