Agro Napló • 2026. augusztus 11. 16:17
A klímaváltozás következtében egyre inkább eltűnnek az átmeneti évszakok, az év pedig fokozatosan egy téli és egy nyári félévre oszlik. A pesszimista forgatókönyvek szerint az évszázad közepére évente akár harminccal is nőhet a hőhullámos napok száma, a tartósan extrém meleg pedig kritikusan megterheli az emberi szervezetet – hívta fel a figyelmet Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója.
Egyre általánosabbá válik az a megfigyelés, hogy kezd megszűnni a hagyományos tavasz és ősz. A Magyar Meteorológiai Társaság elnöke az InfoRádióban arról beszélt, hogy az év egyre egyértelműbben két részre, egy téli és egy nyári félévre bontható. A felmelegedés hatására az átmeneti hónapok felveszik a nyár jellemzőit, emiatt már májusban is gyakran alakulnak ki komoly hőhullámok, míg a meleg, kánikulai időszakok egészen szeptemberig, sőt akár azon túl is kitolódhatnak - tudósított az Infostart.
A jövőbeli felmelegedés mértéke és a hőhullámos napok számának növekedése nagyban függ az emberi tevékenység alakulásától. A klímamodellek kedvezőtlen szcenáriói alapján az évszázad közepéhez közeledve országos átlagban mintegy harminccal több olyan napra lehet számítani évente, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot. Az évszázad végére, a 2071 és 2100 közötti időszakra vonatkozó becslések szerint ez a növekedés már a negyven napot is túllépheti.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a modellek a harmincéves átlagok változását mutatják meg. A felmelegedési trend hiába egyértelmű, a folyamat nem lineáris, így a jövőben is előfordulhatnak hosszabb, hűvösebb periódusok. Az éghajlatkutató felhívta a figyelmet arra is, hogy nem az egyedi hőmérsékleti rekordok jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem a nagy területre kiterjedő, tartósan magas napi középhőmérséklet. Ha ez az érték eléri a 34 fokot, az közel 40 fokos nappali csúcsértékeket és 30 fok körüli éjszakai minimumokat jelent, ami már rendkívül megterheli az emberi szervezetet.