Agro Napló • 2026. augusztus 4. 08:46
A magyar mezőgazdaságot sorozatban sújtó hat rendkívül nehéz, aszályos év után a gazdák tartalékai kimerültek, így a jövőben a puszta túlélés helyett a regeneratív, talaj- és vízkímélő gazdálkodásra való átállás a cél. Az agrártárca gyorsított előlegfizetésekkel, a támogatási és intézményrendszer átalakításával, alternatív jövedelemforrások bevonásával, valamint a technológiai újítások - például a Mobilgazda applikáció - kiterjesztésével segítené az ágazat szereplőit a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban, amihez elengedhetetlen a termelők célzott oktatása is.
Dr. Juhász Anikó, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az AXIÁL Kft. és a Phylazonit Kft. hangsúlyozta, hogy az elmúlt hat év szélsőséges időjárása és piaci viszonyai miatt a gazdák felélték tartalékaikat. Egy termelő hagyományosan három rossz évet bír ki különösebb megrázkódtatás nélkül, a jelenlegi helyzetben azonban sokak számára már a jövedelempótló területalapú támogatások jelentik a csőd elkerülését.
Éppen ezért a szaktárca az uniós szabályok adta lehetőségekkel élve idén úgynevezett szuperelőleget tervez fizetni. Ez azt jelenti, hogy a szokásos 60 helyett 70 százalékos előleget kaphatnak a termelők, ráadásul október közepe helyett már augusztus végén. Emellett a már lezárt kárbejelentések - jellemzően fagy- és jégkárok - esetében is előrehoznák a kifizetéseket jövő márciusról idén szeptember végére, amelynek törvényi előkészítése jelenleg is zajlik a parlamentben - írta meg az Agrárszektor.
A pénzügyi mentőöv mellett azonban elengedhetetlen a szemléletváltás. A helyettes államtitkár kiemelte: fontos lenne, hogy a gazdák ne csupán a támogatások megszerzése és a kötelező előírások teljesítése miatt alkalmazzák a talajkímélő eljárásokat. Látniuk kell, hogy a regeneratív gazdálkodás, a talajtakarás és a vízmegtartás ténylegesen javítja a területek művelhetőségét és humusztartalmát, ezzel növelve a szélsőségekkel szembeni ellenálló képességet. A tudatos alkalmazkodáshoz a minisztérium kiemelt figyelmet fordít az oktatásra és a szaktanácsadásra. Már elkészült és lektorálás alatt áll egy új talajvédelmi tankönyv, hosszú távon pedig a hazai agrárszakiskolák hálózatát is felkészítik arra, hogy klímatudatos diákokat, illetve felnőttképzés keretében korszerű ismeretekkel rendelkező gazdálkodókat képezzenek.
A támogatási rendszert a jövőben egyre inkább az eredményalapú ösztönzők felé tolnák el. Tervezik egy úgynevezett "vízprémium" bevezetését, amely - az agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) mintájára - a ténylegesen megőrzött vízmennyiség után járna. Emellett felülvizsgálják a jelenlegi előírásokat is, hogy a valós ökológiai hasznot hozó gyakorlatokat emelt összeggel díjazhassák. A bürokrácia és az ellenőrzések gyorsítása érdekében egyre nagyobb szerepet kap az űrből történő monitorozás és a Mobilgazda applikáció.
Utóbbi segítségével a termelők idén már maguk is georeferált fotókkal igazolhatják az aszálykárokat a hatóságok felé, így például egy silózásra még alkalmas, de kiszáradó kukoricaállománynál nem kell megvárniuk a hetekig elhúzódó helyszíni szemlét.
A nehezebben művelhető, alacsony hozamú vagy vízvédelmi szempontból érzékeny területeken - például a természetes vízfolyások és csatornák menti védősávokban, ahol a vegyszerhasználat amúgy is korlátozott - a minisztérium alternatív jövedelemforrásokat javasol. Ezeken a részeken a hagyományos művelés helyett a szén-dioxid-megkötés, a biodiverzitás növelése vagy a vízmegtartás jelenthetne kompenzációs bevételt a gazdáknak. Ezek a lépések szorosan illeszkednek az őszre várható új hazai klímatörvényhez is. A tárca mindemellett egy külön talajvédelmi támogatás megalkotásán is dolgozik, amely a regeneratív átállás pénzügyi kockázatait enyhítené a termelők számára.
A jelenlegi bizonytalan és kockázatos gazdasági környezetben a minisztérium határozottan ösztönzi a gazdálkodói együttműködéseket és a termelői csoportokat (TÉSZ, TCS). A közös fellépés nemcsak a válságkezelést és a piacépítést könnyíti meg, hanem jelentős pénzügyi előnyökkel is jár, hiszen míg egyéni termelőként az állami támogatások felső határa három év alatt mindössze 25 ezer euró, addig az integrációk - kereskedőnek minősülve - akár 300 ezer eurós kerettel is gazdálkodhatnak, amelyhez a Magyar Fejlesztési Bank révén kamat- és költségmentes forgóeszközhitel is igényelhető.
A fejlesztési pályázatok és kifizetések felgyorsítása érdekében elkerülhetetlenné vált a végrehajtó intézményrendszer reformja. A jelenlegi széttagolt struktúra - ahol a Magyar Államkincstár és a kormányhivatalok különálló, a minisztériumtól független egységként, eltérő eljárásrenddel működnek - nem képes kellő sebességgel és rugalmassággal reagálni a klímaváltozás diktálta tempóra. A kormányzat célja egy egységesített, hatékonyabb intézményi háttér kialakítása, hogy a gazdák időben, az átfutási idők drasztikus csökkentésével jussanak hozzá a beruházásokat és a modernizációt szolgáló forrásokhoz.