Agro Napló • 2026. július 24. 17:27
Egy panamai kutatóközpontban hamarosan megkezdik egy olyan genetikailag módosított újvilági csavarféreglégy szabadtéri tesztelését, amely áttörést hozhat a Közép-Amerikában és az Egyesült Államokban terjedő, az állattenyésztést súlyosan veszélyeztető parazita elleni küzdelemben. A kizárólag hím utódokat nemző új rovartörzs bevetésével a védekezés hatékonysága gyakorlatilag azonnal megduplázható, ami gátat szabhat a milliárdos károkkal fenyegető inváziónak - írta meg az Agrárszektor.
Az újvilági csavarféreglégy nőstényei melegvérű állatok nyílt sebeibe rakják petéiket, a kikelő lárvák pedig a gazdatest élő szövetével táplálkoznak, ami kezelés nélkül az állat pusztulásához vezet. A kártevő terjedése rendkívül súlyos gazdasági kockázatot jelent. A Trump-adminisztráció korábban sorsfordító mérföldkőnek nevezte a NovoFly elnevezésű új törzs fejlesztését, mivel a parazita önmagában a texasi állattenyésztésnek több mint egymilliárd dolláros kárt okozhatna. Bár az amerikai és a panamai agrárminisztérium közös üzeme jelenleg heti 100 millió steril legyet állít elő a populáció kordában tartására, a kártevők már elérték Mexikót, és idén nyáron – évtizedek óta először – Texasban is megjelentek. A szakértők szerint a hatékony visszaszorításhoz heti 500 millió steril egyedre lenne szükség.
Ezt a kapacitáshiányt orvosolhatja a NovoFly törzs. A rovart genetikailag úgy módosították, hogy kizárólag hím utódokat hozzon létre. A hagyományos tenyésztési eljárás során világra jövő nőstények a védekezés szempontjából teljesen használhatatlanok, ráadásul a szelektálásuk is rendkívül nehézkes. Mivel a vadon élő nőstények életükben csak egyszer párosodnak, a steril hímekkel való nász terméketlen petéket eredményez, így a populáció fokozatosan összeomlik. A genetikai módosításnak köszönhetően a kibocsátható steril rovarok száma gyakorlatilag azonnal a kétszeresére nőhet.
A kísérletek első szakaszában hálós ketrecekben vizsgálják, miként viselik a rovarok a laboratóriumon kívüli panamai hőséget és páratartalmat. Később egy közeli gazdaságban néhány naponta 50 ezer, fluoreszkáló festékkel megjelölt legyet engednek szabadon, hogy nyomon kövessék az élettartamukat és a mozgásukat. A siker azonban még nem garantált, hiszen egyelőre kérdéses, hogy az új törzs hímjei elég életrevalóak-e ahhoz, hogy megfelelő távolságra repüljenek, és sikeresen versengjenek a vadon élő nőstényekért.
Fontos azonban megjegyezni, hogy még a sikeres kísérletek esetén is hosszabb időt vesz majd igénybe a termelés felpörgetése. A jelenleg működő panamai üzem átállítása az új rovartörzs eltérő igényei miatt túl kockázatos lenne, és akár a teljes jelenlegi gyártás leállásához is vezethetne. Emiatt biztonságosabbnak tűnik a termelést egy jövőre megnyíló texasi vagy egy újraindított mexikói létesítményben megkezdeni. Amennyiben az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) engedélyezi a tervezetet, a NovoFly lehet az első, teljes körű jóváhagyással rendelkező genetikailag módosított rovar az Egyesült Államokban. A szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy bár a technológia rendkívül ígéretes, a gyártás beindítása után is várhatóan több mint egy évre lesz szükség a kártevő sikeres visszaszorításához.