Agro Napló • 2026. július 24. 09:03
A melegedő éghajlatnak és a növénynemesítés fejlődésének köszönhetően ma már egyre több olyan mediterrán és szubtrópusi növényfaj nevelhető egész évben a magyarországi szabadföldön, amelyek megtelepedése néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna. Megfelelő helyválasztással a füge, a kivi, a gránátalma, a babér vagy akár a banán is biztonságosan átvészeli a hazai teleket, így a kertek mindennapi, ráadásul gyakran termést is hozó díszévé válhat - írta meg az Agrárszektor.
Az elmúlt évtizedekben Magyarország éghajlata jelentősen átalakult, a telek rövidebbé és enyhébbé váltak, a tartós, mínusz 20 fok körüli fagyok pedig megritkultak. Ezzel párhuzamosan a vegetációs időszak is kitolódott, így a növények hajtásainak több ideje marad beérni, valamint tápanyagot raktározni a hideg beállta előtt. A sikerhez azonban a nemesítők munkája is elengedhetetlen volt. Generációkon át válogatták ki azokat a leghidegtűrőbb, tavasszal gyorsan regenerálódó példányokat, amelyek ma már nem igénylik a folyamatos dézsás tartást és a fagymentes teleltetést.
A korábban szinte kizárólag cserépben nevelt babér egy szélvédett, déli vagy délnyugati fal mellett, jó vízelvezetésű talajban már nálunk is megél a szabadban. Bár a fiatal példányok tövét az első években érdemes mulccsal óvni a fagyoktól, idővel egyre ellenállóbbá válnak. Fontos szem előtt tartani, hogy a babér örökzöldként télen is párologtat, ezért az őszi időszakban bőséges öntözéssel kell felkészíteni a hideg szezonra. Hasonlóan meglepő látványt nyújt a japán rostbanán is. Lombja ugyan ősszel elhal az első fagyok hatására, de a vastagon betakart, föld alatti gyökértörzse a keményebb fagyokat is túléli, majd tavasszal gyors növekedésnek indulva ismét több méteres magasságot ér el. Virágzása hazánkban sem ritkaság, ám a gyümölcsök a rövid meleg szezon miatt ritkán érnek be teljesen. Hatalmas levelei ugyanakkor kiválóan használhatók a konyhában, hiszen jellegzetes aromát adnak a bennük sült vagy főtt ételeknek.
A gránátalma és a kivi ma már sok udvaron nemcsak dísz-, hanem haszonnövény is. A napfénykedvelő, a nyári aszályt mély gyökereivel jól tűrő gránátalma idősebb korban már a mínusz 15–18 fokos fagyokat is elviseli. A kivi ezzel szemben jóval vízigényesebb, így a bőséges szürethez tápanyagdús talajt, erős támrendszert és rendszeres metszést igényel. Telepítésekor érdemes figyelni arra, hogy a legtöbb fajta kétlaki, így a terméshez porzós és termős egyedre is szükség van, hacsak nem öntermékeny változatot választunk. Az éghajlati változások legnagyobb nyertese azonban egyértelműen a füge. Míg régen a rendszeres visszafagyások miatt inkább csak bokorként találkozhattunk vele, ma már az ország nagy részén méretes fává fejlődik, és a meleg, napos helyeken évről évre megbízhatóan terem.
A fagytűrőbb fajták alkalmazása mellett a tartós siker legfontosabb feltétele a megfelelő mikroklíma megválasztása. Egy hideg, fagyzugos kertben még a legellenállóbb növény is elpusztulhat, míg egy szélvédett, déli tájolású házfal mellett – amely éjszaka visszasugározza a nappal összegyűjtött hőt – évtizedekig gond nélkül fejlődhet. Ugyancsak alapfeltétel a jó vízelvezetés, mivel a téli pangó víz sokszor sokkal nagyobb kárt tesz a gyökérzetben, mint maga a hideg.
Bár a klímaváltozással járó szélsőségek, így a tavaszi fagyok és a nyári hőhullámok új kihívásokat jelentenek, a hazai kertek növényválasztéka végérvényesen átalakult. Aki kedvet kapott ezekhez a különlegességekhez, akár a nyári hónapokban is gazdagíthatja velük a kertjét konténeres növények vásárlásával, hiszen ezek ültetésekor nem sérül a gyökérzet. Arra azonban ügyelni kell, hogy a kiültetés utáni első időszakban a korlátozott földlabda miatt fokozott és bőséges öntözésre van szükségük, egészen addig, amíg néhány hónap alatt kellően kiterjedt, a mélyebb talajrétegekből is vizet felszívó gyökérzetet nem növesztenek.