A vetés után a növények intenzív megnyúlása- és a generatív szakaszban a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), és a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) a két legfontosabb kukorica kártevővé lépett elő. Kártételük nyomán a mennyiségi veszteség mellett az elmúlt pár aszályos évben tapasztaltak alapján minőségi problémák is adódhatnak.
A kukoricamoly főleg csemegekukorica- és a vetőmagkukorica termesztésben okoz kárt.
A lárva a szárban károsít a bélszövet elfogyasztásával, amivel a növények szártörését okozza. Emellett a csöveket is károsíthatja. A megrágott magok csírázóképessége romlik, a sebzés helyén különböző kórokozó gombák(pl.: Fusarium, Aspergillus fajok) telepedhetnek meg, melyek mikotoxin szennyezést okoznak. A kártétel környékén többnyire rágcsálék és ürülék figyelhető meg, ami segíti a károsítás korai felismerését.
A gyapottok bagolylepke szélsőségesen polifág, több mint 120 tápnövénye ismert. A szántóföldi kultúrák közül a kukoricában okozza a legnagyobb kárt. A lárvák a kukoricacsövet károsítva mennyiségi kárt okoznak, de lényegesen jelentősebb a másodlagos kártétel, vagyis a mikotoxin szennyezés. Előrejelzésre alapozva, a lárvák kelésekor érdemes inszekticides kezelést alkalmazni.
A hernyókártevők vedlési folyamatát befolyásoló tebufenozid hatóanyagot tartalmazó MIMIC kezelést akkor kell elvégezni, amikor a lárvák már kikeltek, de még nem furakodtak be a szárba. Ez azért is lényeges, mert a tojásból kikelt lárvák egy ideig a levelekből táplálkoznak, tehát nagy biztonsággal fogyasztanak a kijuttatott hatóanyagból. Nagy előnye, hogy elhúzódó imágórajzás esetén a frissen lerakott tojásokat is gyéríti.
A kukoricamoly esetében az idei évben ez a kezelés már június első dekádjától esedékes lehet ugyanis a rajzás beindulásához szükséges hőösszeg értékek az ország déli - délkeleti részén már kialakultak (lásd: (Bessin, 2003). A gyapottok bagolylepke esetében a kezelést a virágzás környékére kell időzíteni, ugyanis a kártevő megjelenésére kifejezetten a generatív részek megjelenésekor lehet számítani.
Idei évtől lehetőség van a MIMIC drónnal történő kijuttatására is a hatályos engedélyokiratban foglaltak szerint 20 liter/ha lémennyiséggel a DropMax elsodródást csökkentő adalékanyag egyidejű alkalmazása mellett. A növény fenológiája szerint a MIMIC-et csemegekukoricában a szármegnyúlástól a tejes érésig (BBCH 30 - 73), egyéb engedélyezett kukoricában szármegnyúlástól szemfejlettségig (BBCH 30 - 79) lehet kijuttatni.
Csemegekukoricában csak 7 napos É.V.I.-vel rendelkezik, silókukoricában 14 napos-, a többi engedélyezett kukoricában 42 nap az élelmezés-egészségügyi várakozási idő.
A MIMIC egyedi hatásmechanizmusa miatt jól beilleszthető a kártevő molyok elleni védekezési technológiákba biztosítva a megfelelő hatóanyag hatásmechanizmus rotációt és elkerülve a rezisztencia kialakulását ezeknél a veszélyes kártevőknél.
Elhúzódó rajzás esetén a MIMIC kijuttatható a SUMICIDIN 5 EW-vel is, amely egykiváló formulációjú piretroid (eszfenvalerát) készítmény. Ebben az esetben a cél a betelepülő imágók gyérítése még a peterakás előtt.
A rovarkártételnek közvetlen hatása van a penészgomba-fertőzöttség mértékére, mivel kártételükkel fertőzési kaput nyitnak a kórokozó gombák részére. Ezért, ha egy rovarölő szeres kezeléssel csökkentjük a kártételt, azzal együtt a penészgomba-fertőzöttség is csökken.
Csorba Csaba termékfejlesztési igazgató, Sumi Agro Hungary Kft.
Fotók, táblázat: Sumi Agro Hungary Kft.
(x)
