Dániában egy hosszas tárgyalássorozatot követően a nyáron alakult meg az új, négy pártból álló kormánykoalíció. A kabinet folytatja és elmélyíti az ország korábbi zöld reformjait, így az intenzív agrártermeléssel szemben egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezet- és természetvédelemre. A korábban jellemző, részben önkéntes vállalásokat fokozatosan egy határozottabb, a "szennyező fizet" elvén alapuló szabályozás váltja fel - írja az Agrárszektor a Metszet rovatában.

A stratégia kulcseleme a zöld háromoldalú megállapodás, amely az elmúlt évtizedek legnagyobb területhasználati átalakítását hozza el. A cél már nem csupán a gazdálkodási gyakorlatok javítása, hanem annak felülvizsgálata is, hogy egyáltalán hol van létjogosultsága a mezőgazdasági művelésnek. A tervek szerint 2045-ig 250 ezer hektár új erdőt telepítenek, 2030-ig pedig 140 ezer hektár szerves anyagban gazdag láptalajt vonnak ki a termelésből. Így a dán mezőgazdasági területek mintegy 15 százalékát erdők és vizes élőhelyek váltják fel. A program végrehajtásáért egy önálló Zöldátállási Minisztérium felel, a finanszírozást pedig egy 43 milliárd dán koronás állami földalap mellett jelentős magánforrások biztosítják.

A megállapodás másik sarkalatos pontja a mezőgazdaság nitrogénterhelésének drasztikus csökkentése. Az ország 2027-től fokozatosan új, kibocsátásalapú rendszerre tér át, vagyis a felhasznált műtrágya mennyiségének puszta korlátozása helyett azt veszik alapul, hogy ténylegesen mennyi káros anyag jut el a tavakba és a tengerparti ökoszisztémákba. Az új modell figyelembe veszi a helyi adottságokat, például a talaj típusát és a vízfolyásoktól való távolságot is, ami lényegesen célzottabb beavatkozást tesz lehetővé.

Az új kormányzat az uniós közös agrárpolitikát is megújítaná. A támogatásokat a jövőben nem a birtokméret alapján osztanák el, hanem azokat a gazdákat díjaznák, akik tevékenyen hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, a kibocsátás csökkentéséhez és az állatjólét javításához. Mivel a magas infláció és a csökkenő kereslet miatt Dániában az elmúlt években visszaesett az ökológiai gazdaságok száma, az állam aktív szerepvállalásra készül.

Célzott támogatásokkal, a közbeszerzések átalakításával és a biotermékek exportjának ösztönzésével érnék el, hogy 2030-ra megduplázódjon a környezetkímélő módon művelt földterületek aránya.

A kormányprogram kiemelt figyelmet szentel az ivóvíz védelmének, hiszen az ország vízellátása szinte teljes egészében a felszín alatti, tisztítatlan készletekre épül. A korábbi önkéntes megállapodások ezen a téren kudarcot vallottak, az utóbbi években ugyanis a kutak jelentős részében mutattak ki növényvédőszer- és nitrátmaradványokat. Ez amellett, hogy hatalmas pluszköltséget jelent a vízszolgáltatóknak, komoly közegészségügyi kockázatot is hordoz. A folyamat megállítására a kormány országos növényvédőszer-tilalmat és szigorú trágyázási korlátozásokat vezetne be mintegy 160 ezer hektárnyi érzékeny területen.

Bár ez a lépés komoly terhet ró az agráriumra, a számítások szerint hosszú távon nagyságrendekkel több pénzt takarít meg a társadalomnak a vízkezelési kiadások elkerülésével. A szigorítások miatt természetesen heves vita alakult ki a kártalanítás kérdéséről. Maria Reumert Gjerding környezetvédelmi miniszter szerint az érintett földtulajdonosokat alapesetben nem illeti meg kompenzáció, mivel a tervezett intézkedések nem minősülnek kisajátításnak, csupán közérdekű környezetvédelmi szabályozásnak tekinthetők. Így kizárólag azokat a termelőket kártalanítanák, akiket aránytalanul súlyos gazdasági veszteség ér.

A zöld fordulat minden eddiginél komolyabb alkalmazkodást követel meg a dán gazdáktól. A következő évek legnagyobb kihívása az lesz, hogyan sikerül a gyakorlatba átültetni ezeket az ambiciózus terveket úgy, hogy a természetvédelmi szempontok érvényesítése mellett a mezőgazdaság gazdaságilag is fenntartható maradjon.