Agro Napló • 2026. június 16. 08:49
A magyar gyümölcstermesztőknek évről évre meg kell küzdeniük a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárással, az emelkedő költségekkel és az erősödő nemzetközi árversennyel. Tömösváry Máté, a BALATON-KER-TÉSZ Szövetkezet elnöke szerint a talpon maradás és a versenyképesség kulcsa a tudatos termőhely-megválasztásban, a hatékonyságnövelő technológiai beruházásokban, valamint a termelők szoros összefogásában rejlik - írta meg az Agrárszektor.
Az ágazatot egyre közvetlenebbül érintik a klímaváltozás hatásai. A tavaszi fagyok, a jégverés és az aszály ma már nem számítanak ritkaságnak, hanem szinte minden évben visszatérő, összetett problémát jelentenek. Bár a gazdák füstöléssel és szélgépes fagyvédelemmel is próbálnak védekezni, ezek a módszerek nem nyújtanak teljes biztonságot, így a leginkább célravezető megoldás még mindig a megfelelő termőhely kiválasztása. A BALATON-KER-TÉSZ termelői közül sokan tudatosan úgy alakítják a birtokszerkezetüket, hogy magasabban fekvő, fagynak kevésbé kitett területeken gazdálkodhassanak, miközben a Balaton közelsége is rendkívül kedvező mikroklímát biztosít.
A jelenlegi nehéz természeti és gazdasági környezetben rendkívüli módon felértékelődött az összefogás szerepe. A modern termelői integráció és szövetkezeti modell ugyanis már jóval többet jelent a puszta közös piaci fellépésnél.
Kulcsfontosságú a folyamatos szaktanácsadás, amelynek keretében a szakemberek egész évben járják az ültetvényeket, így a gazdák első kézből kapnak naprakész információkat. Emellett a szövetkezet az uniós és a hazai támogatások elnyerésében is segítséget nyújt, amelyek révén évente több tízmillió forint áramlik technológiai fejlesztésekre és eszközbeszerzésekre. A termelők egyre nyitottabbak az innovatív megoldásokra, hiszen a folyamatos szakmai fejlődés ma már a sikeres gazdálkodás alapfeltétele.
A munkaerőhelyzet ugyanakkor régiónként eltérő képet mutat. A Dunántúlon a családi gazdaságok szoros együttműködése és a hagyományos szedőcsapatok jelenléte miatt valamivel kedvezőbbek a feltételek. Biztató az is, hogy a szövetkezetben szép számmal vesznek részt innovációra nyitott, modern szemléletű fiatal gazdák. Ők már pontosan látják, hogy a siker titka nem feltétlenül a legdivatosabb gyümölcsfajta kiválasztásában, sokkal inkább a magas színvonalú és hatékony termelésben rejlik.
A piaci környezet ugyanakkor komoly kihívások elé állítja a szektort. A hazai gyümölcsfogyasztás elmarad a nyugat-európai átlagtól, ráadásul a friss gyümölcs Magyarországon egyre inkább luxuscikknek számít. Bár a hazai termékek ízvilága és beltartalmi értéke a kedvező természeti adottságoknak köszönhetően kiemelkedő, a nemzetközi piacon mind nehezebb felvenni a versenyt az olyan versenytársakkal, mint Szerbia, Moldova vagy Albánia, ahol lényegesen alacsonyabbak az önköltségi árak.
Éppen ezért a kiadások faragása és a hatékonyság növelése létfontosságúvá vált. A jövőben azokra a beruházásokra kell fókuszálni, amelyek nem feltétlenül a terméshozamot növelik, hanem inkább a termelési költségeket szorítják le. Kiváló példát jelentenek erre a megújuló energiaforrások, a munkaerőhiányt enyhítő modern gépek, az elektromos metszőollók vagy a korszerű szedőplatformok. A magyar gyümölcstermesztés jövője a minőségi termelésben, a technológiai megújulásban és a szoros együttműködésben rejlik, így hosszú távú fennmaradásra csak azok a gazdaságok számíthatnak, amelyek képesek rugalmasan alkalmazkodni a klímaváltozáshoz és az élesedő piaci versenyhez.