Agro Napló • 2026. június 16. 12:22
A magyar kertészeti ágazat egyik régóta fennálló kihívása, hogy bár a termelők számára egyre világosabbá válik az összefogás előnye, a gyakorlatban továbbra is kevés a hosszú távon működő, stabil együttműködés. A közös fellépés erősebb piaci jelenlétet, biztonságosabb értékesítési lehetőségeket és hatékonyabb gazdálkodást eredményezhetne, sok termelő azonban továbbra is óvatos a szövetkezeti vagy integrációs megoldásokkal kapcsolatban.
Az Agrárszektor Alapvetés podcastjának legutóbbi adásában Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnök-ügyvezetője arról beszélt, miért nehéz Magyarországon tartós termelői összefogásokat kialakítani. A beszélgetés központi kérdése az volt, hogyan teremthető meg az egyensúly az önálló gazdálkodói döntések és a közös piaci érdekek között.
A szakember szerint a probléma nem kizárólag szabályozási vagy támogatási kérdés. A sikeres együttműködéshez bizalomra, átlátható működésre és hosszú távú szemléletre van szükség. A termelőknek bizonyos kompromisszumokat kell vállalniuk, ugyanakkor a közös működést nem az önállóság elvesztéseként, hanem olyan lehetőségként kellene értelmezniük, amely javítja az értékesítési lehetőségeket és növeli a piaci versenyképességet.
A kertészeti ágazatban ennek különösen nagy jelentősége van, hiszen a zöldség- és gyümölcspiacot erőteljes ármozgások, szigorodó kereskedelmi elvárások és fokozódó importverseny jellemzi. Egy kisebb termelő önállóan sokszor nehezen tud megfelelni a mennyiségi, minőségi és logisztikai követelményeknek, míg szervezett formában jelentősen javulhatna az alkupozíciója. A kérdés így ma már kevésbé az, hogy szükség van-e termelői együttműködésekre, sokkal inkább az, hogyan lehet elérni, hogy a gazdálkodók valóban hosszú távú lehetőségként tekintsenek az összefogásra. A közös fellépés ugyanis nem feltétlenül a függetlenség csökkenését, hanem az ágazat ellenálló képességének és versenyképességének erősítését jelentheti.