Agro Napló • 2026. június 14. 17:45
A klímaváltozás és a tömegturizmus okozta súlyos vízhiány kezelésére egyedülálló, intelligens öntözőrendszert vezettek be a görögországi Szantorini szigetén. A szennyvíz-újrahasznosítást, a tengervíz-sótalanítást és a precíziós adatgyűjtést ötvöző technológia harmadával csökkentette a mezőgazdaság vízigényét, miközben a terméshozamot és a borok minőségét is javította - olvasható az Agrárszektor oldalán.
A mediterrán térségben, különösen a görög szigeteken a melegedő éghajlat, a csökkenő csapadékmennyiség és az elhúzódó aszályok komoly kihívást jelentenek. Szantorinin a helyzetet a vulkanikus talaj gyenge vízmegtartó képessége és az erős, párolgást fokozó szél is nehezíti. Bár a helyi gazdák évszázadokon át sikerrel alkalmazkodtak a körülményekhez – például szélvédő hatású, kosár alakúra metszették a szőlőt –, a klímaváltozás és a tömegturizmus hatalmas vízigénye miatt a felszín alatti vízkészletek mára kimerültek és elsósodtak, így a hagyományos módszerek már nem nyújtanak elegendő megoldást.
A helyi mezőgazdaság megmentésére egy korszerű, intelligens csepegtető öntözőrendszert építettek ki. A hálózat alapját egy olyan érzékelőrendszer adja, amely valós időben méri a talajnedvességet, a levegő hőmérsékletét és a növények állapotát. Az adatokat algoritmusok elemzik, így hajszálpontosan meghatározható az öntözés optimális időpontja és a szükséges vízmennyiség. Mivel a csepegtető technológia közvetlenül a gyökerekhez juttatja a nedvességet, a párolgási veszteség minimálisra csökken, és a talajerózió is megelőzhető.
A projekt leginnovatívabb eleme a körforgásos vízgazdálkodás megvalósítása. A lakossági szennyvizet többlépcsős fizikai és biológiai szűréssel, valamint UV-fertőtlenítéssel teszik biztonságosan használhatóvá a mezőgazdaság számára. Ezt napenergiával működő sótalanító berendezések egészítik ki, amelyek tengervízből állítanak elő öntözővizet. A két különböző forrásból származó víz egy közös elosztórendszeren keresztül jut el a földekre, jelentősen tehermentesítve a sziget természetes édesvízkészleteit.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) beszámolója szerint a fejlesztés rendkívül sikeres, hiszen a szőlőültetvények vízfogyasztása harminc százalékkal csökkent, miközben a terméshozam stabilizálódott, sőt egyes területeken még növekedett is. A precíz vízadagolás mérsékelte a növényeket érő hőstresszt, valamint optimalizálta a szőlő cukor- és savtartalmát, ami a borok minőségében is megmutatkozik.
A beruházás nemcsak a helyi mezőgazdaság versenyképességét növelte és a fenntartható borturizmust élénkítette, hanem technológiai munkahelyeket is teremtett, miközben elősegítette a gazdák digitális felzárkózását. A szantorini modell mára olyan európai mintaprojektté vált, amely jól bizonyítja, hogy a hagyományos gazdálkodási ismeretek és az adatvezérelt technológia ötvözésével az élelmiszer-termelés még súlyos klímaválság és vízhiány idején is biztonságos és fenntartható maradhat.