Agro Napló • 2026. május 27. 12:09
Az agrárium napjainkban egyszerre kénytelen szembenézni a klímaváltozás következményeivel, az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal és az emelkedő energiaköltségekkel. Egyre többen látják a megoldás egyik lehetséges irányát a napelemes rendszerek terjedésében, ugyanakkor felmerül a kérdés: összeegyeztethető-e a mezőgazdasági termelés és az energiatermelés ugyanazon a területen? Erről beszélt a Metszetben Tölgyesi Csaba ökológus, a Szegedi Tudományegyetem docense.
A szakember szerint az ENSZ és az Európai Unió klímacéljainak teljesítéséhez - különösen az energiaszektor dekarbonizációja érdekében - világszerte jelentős mértékben növelni kell a napelemparkok számát. Bár ideális esetben a paneleket már meglévő infrastruktúrákra vagy barnamezős területekre telepítenék, a gyakorlatban egyre több beruházás valósul meg mezőgazdasági területeken is, ami csökkentheti a megművelhető földek arányát.
Tölgyesi Csaba szerint az egyik lehetséges kompromisszum az úgynevezett ökovoltaikus rendszerek kialakítása lehet. Ebben az esetben a napelemparkok területén őshonos, fajgazdag gyepeket telepítenek, amelyek nemcsak a biodiverzitást növelik, hanem mezőgazdasági hasznosításra is alkalmasak lehetnek. Ilyen formában például méhészeti vagy legeltetési célokra is használhatók ezek a területek, de a kaszálék biogáztermelésre vagy takarmányozásra történő felhasználásával is kísérleteznek.
A másik egyre elterjedtebb megoldás az agrovoltaikus rendszerek alkalmazása, amikor a napelemek alatt vagy között növénytermesztés folyik. Ez különösen a forróbb éghajlatú térségekben előnyös, mivel a panelek árnyékolása védi a növényeket az erős napsugárzástól. Magyarországon azonban a csapadékhiány és a szárazodó klíma miatt a panelek alatti termesztés inkább árnyéktűrő növényekkel és csepegtetőrendszeres öntözéssel lehet eredményes, míg a panelsorok között akár hagyományos kultúrnövények termesztése is megvalósítható.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az agrovoltaikus rendszerek tervezésénél fontos a megfelelően széles sorközök kialakítása, hogy a mezőgazdasági gépek is közlekedni tudjanak a panelek között. Emellett a panelek magasabbra emelése is előnyös lehet, mert így a gépek könnyebben mozoghatnak alattuk, miközben a mozgó, napkövető rendszerek egyenletesebb fény- és nedvességviszonyokat biztosíthatnak a növények számára.
Bár ezek a megoldások Magyarországon még kevéssé elterjedtek, főként a magasabb kezdeti beruházási költségek miatt, hosszú távon gazdaságilag is megtérülhetnek. Tölgyesi Csaba szerint ugyanis az ilyen rendszerekben a növényzet már nem csupán fenntartási költséget jelent, hanem akár további bevételi forrássá is válhat a termelők számára.