3000 milliárd forint EU-forrás elvonását javasolják Magyarországgal szemben

Agro Napló2022. szeptember 19. 10:48

Az Európai Bizottság döntött: összesen 3000 milliárd forint elvételét javasolják Magyarország esetében, de a kormány kap időt, hogy bizonyítsa, fontos számára a jogállam.

Johannes Hahn, az EU költségvetési biztosa bejelentette: három operatív program esetében a források 65 százalékának felfüggesztésére tesznek javaslatot Magyarország esetében – értesült a Forbes cikkéből az Agro Napló.

Egy nagy szám: 3000 milliárd

A felfüggesztés összesen 7,5 milliárd euróra, vagyis 3000 milliárd forintra érvényes, amit Magyarország a következő 7 éves EU-s költségvetési ciklus pénzeiből nem hívhatna le. Ez az összes forrás 20 százaléka.

Ebben nincs benne az az összeg, ami a Covid után felállított helyreállítási alapból járhatna, azt egyelőre szintén stoppolják Brüsszelben a magyarországi korrupciós kockázatok miatt. A 3000 milliárd borzasztóan nagy összeg úgy is, hogy a hét közepén kiszivárgott hírek szerint a Bizottság kész lett volna akár ennek a dupláját is felfüggeszteni.

Hogyan tovább?

Úgy tűnik, sietősre fogta a magyar kormány is. Az EU-nak tett vállalások alapján alkotott törvényeket már holnap, azaz hétfőn benyújtják a parlamentnek (az eredeti tervekhez képest tehát hamarabb), erről ma reggel Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is beszélt egy interjúban. Az ő mandátuma, hogy megegyezésre jusson az EU-val (a tárgyalások egy nagy részét ő viszi, illetve Varga Judit, igazságügyi miniszter).

A Bizottság ebben a helyzetben csak javaslatot tesz, hogy tényleg felfüggesztik-e a kifizetéseket, az a tagállami szakminisztereken, vagyis végső soron majd a Tanácson múlik, akik november 19-én, tehát két hónap múlva szavaznak a források sorsáról.

Ez azt jelenti, hogy a magyar kormány két hónapot kapott arra, hogy bizonyítsa, tartalmilag is kész megfelelni a brüsszeli kéréseknek, nemcsak formailag.

Holnap 17 új törvényről szavaznak a magyar parlamentben, de kulcskérdés lesz például, hogy az EU-s visszaélések vizsgálatára felállítani tervezett magyar hatóság mennyire lesz meggyőző a Tanács számára. Hahn egyébként azt mondta, úgy érzik, komoly előrelépések történtek, a magyar fél konstruktív – ugyanakkor mélypontról kellett, illetve kell visszahozni a magyar–EU-s kapcsolatokat. A biztos azt is mondta, a jogállamisági eljárás nem fog hirtelen leállni, ez egy hosszabb folyamat. Ezt nyugodtan vehetjük úgy is, hogy újra kell építeni a bizalmat. Az EU-s vezetők tetteket és elfogadott törvényeket akarnak látni, nem érik be ígéretekkel (így van ez a lengyelek esetében is, de ott idáig nem jutottak a felek, és a helyreállítási pénzekre beadott tervet is elfogadták már, a mi esetünkben erről még szó sincs).

Ha a Tanács novemberben úgy dönt, hogy meggyőzőek a magyar igazságszolgáltatásban véghez vitt és a korrupció elleni reformok, akkor év végéig megegyezhetnek a felek, de a gyakorlatban ez is azt jelenti, hogy majd csak jövőre jutunk hozzá ezekhez a forrásokhoz.

Az biztos, hogy mind a Bizottság, mind a Tanács elszántnak tűnik, hogy végigvigye a jogállamisági mechanizmust és valódi változást kényszerítsen ki. A politikai nyomás is nagy rajtuk, miután az Európa Parlament a héten igen meggyőző többséggel fogadta el a legfrissebb magyar demokrácia-jelentést, ami kimondta, hogy a magyar kormány választási autokráciát épít, Magyarország nem tekinthető teljesértékű demokráciának.

(Forrás: Forbes)

Címkék:
mezőgazdaság, eu-s támogatás, agrárgazdaság, támogatás, gazdaság, európai unió, európai bizottság, jogállamiság, autokrácia, johannes hahn, navracsics tibor,