Agro Napló • 2020. október 14. 14:16
A gazdálkodók hatékony munkavégzését könnyíti a nitrátrendelet most megjelent módosítása, amiről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) két éve kezdett egyeztetéseket az érintett szervezetekkel, kutatóintézetekkel, segítve a szükséges üzemi kísérleteket, ennek is köszönhető mot a szabályozás kedvező változása – közölte a köztestület lapunkkal.
A nitrogénhiánnyal járó úgynevezett pentozánhatás kivédésében segíti a gazdálkodókat a napokban megjelent 48/2020. (X. 7.) AM rendelet, ami az 59/2008. (IV. 29.), a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló FVM rendeletet módosította. A rendeletmódosítás szerint – a pentozánhatás kivédésére – most már minden termőhelyen kiadagolható a vetéstől függetlenül 100 kilogramm szárazanyaghoz további 0,8 kilogramm nitrogén hatóanyag.
A módosítás, egy a gazdálkodóknak régóta nagy problémát okozó, merev szabályozáson enyhített. A jogszabály-változtatás szükségességét számos gazdálkodó, vállalkozás jelezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. Az agrárkamara ezért is kezdett két éve egyeztetést a témáról az érintett szervezetekkel. A szakminisztérium is érzékelte a problémát és támogatta annak megoldását.
Első lépésként a módosítással érintett problémakört sikerült uniós szinten egyeztetni, ami ellen nem érkezett kifogás. További módosításokhoz kutatási eredmények szükségesek, a vizsgálatokat a szakminisztérium koordinálja. Ezek közül az üzemi szintű kísérletek beállításában az agrárkamara szakértői is koordináló tevékenységet folytattak a köztestület tagjai körében.
Az ismertetés emlékeztet a kivédendő pentozánhatás tudnivalókra is. Így például a szármaradványok talajba kerülésekor vagy nem teljesen érett, szalmában gazdag trágya használatakor a szerves anyag bomlás közben nitrogént von el környezetétől, emiatt a növények tápanyaghiányosok lesznek, átmeneti nitrogénhiány állhat elő. Tehát amennyiben a szármaradványokat a talajba forgatják a talaj szerkezetessége, a talajélet segítése érdekében, vagy ha nem oldható meg teljesen érett szerves trágya használata, úgy nitrogénműtrágyát adagolnak a szerves trágyához, szármaradványokhoz, és azzal együtt forgatják be a talajba. Így a bomlás során a műtrágyából származó nitrogént használják fel a baktériumok, nem a környezettől vonják el azt – tartalmazza az összefoglaló..