Az állami elismerés első számú feltétele, hogy a növényfajta feleljen meg a nemzetközi fajtavédelmi szervezetek által definiált hármas követelménynek (DUS), vagyis:
- minden más korábban ismert növényfajtától morfológiailag megkülönböztethetőek,
- morfológiailag azonosak,
- és e tulajdonságok az egymást követő években stabilak legyenek.
A vizsgálati szempontok az UPOV és a CPVO (Közösségi Növényfajta Hivatal) irányelvei alapján az Európai Unióban egységesek.
A szántóföldi növényfajoknál az állami elismerés további feltétele, hogy a növényfajta megfelelő gazdasági értékkel rendelkezzen (VCU tulajdonságok). A növényfajok sajátosságaitól függően a gazdasági érték vizsgálata több termőhelyen, 2-3 éven át állami fajtakísérletekben folyik. Jelenleg az MgSzH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága végzi és értékeli a fajtajelöltek mennyiségi, minőségi, termésbiztonsági és kórtani tulajdonságait. Fontos megjegyezni, hogy a minősítési feltételek meghatározása tagországi hatáskör és ezért a fajtakísérleti metodika és a döntési mechanizmus az unió tagországaiban eltérő.
Az MgSzH illetékes szakértői a kísérleti adatok eredményei alapján tesznek javaslatot a meglévő fajtáknál kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező fajtajelöltek elismerésére, melyek a Fajtaminősítő Bizottság pozitív állásfoglalása esetén állami elismerésről szóló határozatot kapnak, erről az MgSzH tanúsító okiratot állít ki. Az állami fajtaelismerést követően a fajta vetőmagja szaporítható, minősíthető és forgalmazható.
Az állami fajtaelismerés rendszere védelmet nyújt a növénynemesítőknek és a termesztőknek egyaránt. A szakmailag indokolt vizsgálatoknak köszönhetően biztosítja, hogy a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak, és megakadályozza, hogy ökológiai feltételeink között biztonságosan nem termelhető növényfajták vetőmagja kerüljön forgalomba.
Az uniós csatlakozással a fajtaelismerés szerepe némileg változott, hiszen az EU egyik tagállamában minősített fajta automatikusan rákerül a Közös Fajtakatalógusra és ezzel az unió teljes területén forgalmazási jogot nyer. Teoretikusan tehát egy északi körülményekre nemesített pl. Svédországban elismert fajta vetőmagja akár Spanyolországban is forgalmazható és vethető.
A Magyarországon a régóta jelenlévő fajtatulajdonos cégek hosszú távon és felelősen gondolkodva megfelelő fajtákkal látják el a piacot. A fajták, hibridek jelentős része attól függetlenül, hogy esetleg már szerepelnek az EU fajtalistán továbbra is megmérettetnek a hazai regisztrációs rendszerben. A termelők számára ez ma is olyan objektív információforrás, amelyet a legtöbb fajtatulajdonos felismert és folyamatosan hasznosít.
Felértékelődött az állami elismerést követő un. posztregisztrációs vizsgálatok szerepe. Az államilag elismert fajták további vizsgálata piacgazdaságban nem állami feladat, ugyanakkor alapvető termelői érdek. Jól szervezett mezőgazdasággal rendelkező országokban főként termelői szakmai szervezetek és/vagy regionális önkormányzatok szervezésében és finanszírozásában végzik az ilyen kísérleteket, a gazdálkodók tájékoztatása érdekében. Hazánkban 2007 óta újraszervezett formában folynak őszi búza és kukorica posztregisztrációs kísérletek a Gabonatermesztők Országos Szövetségének és a Vetőmag Szövetség és Terméktanács szervezésében az MgSzH fajtakísérleti bázisán. A termelők tájékoztatását és a fajtaválasztást segítendő, a kísérleti eredmények a folyamatosan elérhetők a szervezetek honlapján. www.vszt.hu
