agrarszektor.hu • 2026. április 1. 16:26
A közelgő húsvét alkalmából a Magyar Édességgyártók Szövetsége a tagcégek visszajelzései és a rendelkezésére álló adatok alapján áttekintést adott az elmúlt év fejleményeiről és az idei év várakozásairól. A Szövetség visszafogott húsvétra számít, és annak az immár két éve tartó trendnek a folytatódására, hogy az eladott mennyiségek stagnálnak vagy enyhén csökkennek, amellyel a vásárlók az emelkedő árakat kompenzálják. A 2025-ös húsvéti szezon az eladott mennyiségeket tekintve szintén visszafogott volt, miközben 2024-hez képest - termékcsoporttól függően - 10-20% közötti árnövekedés volt megfigyelhető a húsvéti szezonális termékek esetében. Az egész évet tekintve a nyertes kategória a sós snack, ahol mind a mennyiségi eladások, mind a forgalom növekedni tudott.
A kekszek piaca az elmúlt 3 évben stabil fogyasztási adatokat mutatott, a táblás és szeletes termékek eladott mennyisége viszont folyamatosan zsugorodik. Csökkent a jégkrémfogyasztás is, de ebben az időjárás is szerepet játszott. A desszert termékek piacán is érzhető volt a kakaóár emelkedés negatív hatása, de pozitívumként ki kell emelni, hogy az alkohollal töltött desszertek visszanyertek a részesedésükből. Ez egyben azt a trendet is mutatja, hogy a magas minőségű, különleges édesség elfogadott ajándékká vált, és a vásárlók hajlandók kifizetni a különleges, magas élvezeti értékű termékek magasabb árát - olvasható a közleményben.
2026 eddigi legnagyobb meglepetése, hogy a kakaóárak visszakorrigáltak a két évvel ezelőtti árrobbanás előtti - történelminek tekinthető - szint közelébe, és ismét 2 500 dollár körül alakul a tonnánkénti világpiaci ár. Ez még az optimista elemzői várakozásokat is felülmúlja: a szakértők a 14 000 dollár körüli csúcs idején néhány éven belül 4 000 dollár körüli árszintet valószínűsítettek. Bár ez kedvező fejlemény az iparág számára, a kakaóárak alakulása egyben jól mutatja, hogy a piaci környezet mennyire gyorsan és jelentős mértékben változhat. Az édességgyártók egyik legnagyobb kihívása jelenleg a tervezhetőség drasztikus romlása. A költségoldali bizonytalanság mellet pedig a fogyasztói szokások átalakulása is formálja a piacot.
A bizonytalanságot számos tényező erősíti: a nyersanyagpiacok (pl. cukor, gabona) alakulása, az árfolyammozgások - a forint 2025-ben 380 és 416 közötti sávban ingadozott az euróval szemben –, az energiaköltségek, valamint az olajár, amely a szállítási költségeket közvetlenül befolyásolja, a tavalyi ~60 dollárról jelenleg ~100 dollár körül alakul. Emellett emelkednek a logisztikai költségek, a munkaerő költségei, valamint az adók, díjak és járulékok is. A költségnyomás és a munkaerőhiány miatt az iparág egyre gyorsabban fordul az automatizáció és a digitalizáció felé.
Eközben a fogyasztói magatartás is változik: a vásárlók egyre költségtudatosabbak, miközben a minőségből nem szívesen engednek. Egyszerre van jelen a hagyományos ízek iránti nosztalgia - például a húsvéti figurák, mint az elmaradhatatlan csokinyuszi és csokitojás tartós népszerűsége - és a magasabb hozzáadott értékű, prémium vagy innovatív termékek iránti kereslet. Emellett az azonnali fogyasztásra alkalmas termékek, például a snackek és a fagylaltok térnyerése is átrendezi a szezonális mintákat. Ebben a környezetben a vállalatok elsődleges célja a kockázatok kezelése, ami azt is jelenti, hogy az alapanyagárak csökkenése nem jelenik meg automatikusan a fogyasztói árakban.
Ugyanakkor 2026-ban várhatóan jelentősen felértékelődik a rövid távú akciók szerepe. Javuló költségszintek esetén a gyártók időszakosan kedvezőbb árakat tudnak kínálni anélkül, hogy hosszú távú kockázatot vállalnának. Ez egyszerre segítheti a forgalom élénkítését, a márkák erősítését és a vásárlói lojalitás növelését, hiszen a fogyasztók kedvenc termékeiket az akciók idején különösen kedvező áron érhetik el.