Veres Virág Cintia • 2026. február 17. 06:03
Miközben a magyar vásárlók az árakat figyelik a boltok polcain, a háttérben komoly átrendeződés zajlik az európai tojáspiacon. Pákozd Gergely, BTT MTTSZ alelnöke az Agrárszektornak elmondta, hogy az import hatalmas mértékben nőtt, Ukrajna szerepe radikálisan felértékelődött, a madárinfluenza újra és újra felborítja az egyensúlyt. Közben pedig az uniós állatjóléti szigorítások milliárdos beruházások elé állítják a termelőket. A kérdés már nem csupán az, mennyibe kerül a tojás, hanem az is: ki fogja előállítani, milyen feltételek mellett - és meddig maradhat versenyképes a hazai ágazat?
Az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül az Európai Unió és a hazai tojáspiac. A legfrissebb adatok szerint az EU-ba érkező tojásimport 2025 első kilenc hónapjában 56%-kal nőtt, elérve a 133 ezer tonnát, elsősorban Ukrajnából és az Egyesült Királyságból. Pákozd Gergely szerint a növekedés hátterében több tényező áll. Historikusan az EU-ba Ukrajnából viszonylag kevés tojás érkezett. Ennek oka a szigorú állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírások voltak, amelyek csak néhány ukrán vállalkozás számára tették lehetővé a belépést az uniós piacra. Az orosz-ukrán háború kitörésével azonban a korábbi fő piac, a Közel-Kelet, elérhetetlenné vált.
Az EU ennek következtében részben vám- és kvótamentességgel támogatta az ukrán exportot, ami hosszú távon akár 900%-os ugrást eredményezett a tojásimportban.
Ez a nyitott kvótahelyzet lehetőséget teremt bárki számára, hogy belépjen az uniós piacra, így a verseny a termelők számára jelentősen nőtt
- mondta Pákozd Gergely.
Az import és a hazai piac védelme
Magyarország a kormányzati intézkedések révén bizonyos ukrán mezőgazdasági termékeket, köztük a tojást, nem engedi forgalomba hozni, azonban az Európai Unió nyitott belső piacán keresztül közvetett hatások így is érvényesülhetnek. Az uniós tagállamok között ugyanis a termékek szabadon áramolhatnak. Ha például egy másik tagállamban - mondjuk Lengyelországban - jelentős mennyiségű importtojás jelenik meg, az ott túlkínálatot okozhat. A keletkező piaci többlet hatására a helyi termelők más uniós országokban próbálhatják értékesíteni saját árujukat. Az EU-s állatjóléti előírások a legszigorúbbak a világon, ami jelentős költségtöbbletet okoz a hazai és uniós termelők számára.
A harmadik országból származó termékek sokkal olcsóbban kerülnek az EU piacára, mivel nem kell teljesíteniük ugyanazokat a szigorú előírásokat. Ez a versenyhátrány komoly problémát jelent a termelőknek
- emelte ki Pákozd Gergely.
A várható EU-s szabályozás, például a berendezett ketreces rendszerek lehetséges betiltása, újabb technológiai kihívást jelent, mivel a teljes termelési láncot - a neveléstől a tojástermelésig - át kell alakítani, ami jelentős beruházást igényel.
Hazai termelés és piaci viszonyok
Magyarországon a BTT nyilvántartása szerint körülbelül 4 millió tojótyúk található üzemi körülmények között. A jelenlegi fejlesztések a meglévő állomány mintegy egynegyedét érintik, így a technológiai korszerűsítés lassú, és az importnyomás további erősödését is eredményezheti.
A piaci árakat jelenleg a kormány inflációcsökkentő árréstopja is torzítja, amely a kereskedelmi láncokra vonatkozik, és emiatt nehezíti a termelők és a kereskedők együttműködését. Emellett a madárinfluenza folyamatos kihívást jelent, amely Európában több milliós állományokat is veszélyeztet, és a keresleti piacra hatva árnövekedést eredményez.
A fogyasztók továbbra is bíznak a tojásban, amely az egyik legmegfizethetőbb élelmiszer. Bár az elmúlt években az inputköltségek - takarmány, energia, beruházás - jelentősen emelkedtek, a tojásfogyasztás stabil maradt. A BTT MTTSZ alelnöke szerint a tojás különlegessége, hogy alacsony feldolgozottságú termék, szinte úgy kerül az asztalára a fogyasztónak, ahogyan a tyúk alól kigurul, így a legtöbben továbbra is kedvelik. A tojáspiac az EU-ban és Magyarországon is kihívásokkal teli.
Az importnyomás, a szigorú szabályozások, a technológiai átalakítás és a madárinfluenza mind komoly hatással vannak a termelésre és az árakra. A hazai fogyasztás ugyan stabil, de a termelők és az EU-s szabályozások közötti egyensúly folyamatos feladat elé állítja az ágazat szereplőit.
Fontos, hogy az EU-s és hazai termelők számára egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki, és a piac biztonságosan, fenntarthatóan működjön
- zárta gondolatait Pákozd Gergely.