agrarszektor.hu • 2026. február 3. 06:03
A magyar termény nem húzónév a nemzetközi piacon, a készletezés egyre kockázatosabb, az árak pedig csökkenő pályán mozognak Dorogi Melinda, a GSD csoport kereskedelmi igazgatója és tulajdonosa, valamint a Celldömölki Malom Kft. ügyvezetője lapunknak kifejtette, hogy a 2026-os agrárév az óvatos döntések időszaka: csak azok a szereplők maradhatnak talpon, akik fenntarthatóan, integrált rendszerben működnek, gyorsan alkalmazkodnak a piaci környezethez, és nem egy szezonban, hanem több évre előre gondolkodnak.
Mivel nem látunk a jövőbe, általában ezzel tudunk biztonságos és fenntartható stratégiát kialakítani
- fogalmaz Dorogi Melinda.
Bár utólag sokszor látszik, hogy lett volna kedvezőbb értékesítési ritmus, az értékesítők mindennapi feladata az, hogy az adott időpontban megtalálják azt a vevőt, „akinek a legértékesebb a terményünk”. Kereskedelmi oldalról 2025 egyértelműen az óvatos piaci magatartás éve. Azok a kereskedők és feldolgozók tudnak eredményt elérni, akik gyorsan továbbkötik készleteiket, és nem vállalnak felesleges kockázatot. A magas kamatkörnyezet, az általános bizonytalanság és az árubőség miatt a piac szereplői jellemzően nem építenek készleteket, inkább kisebb tételekben gondolkodnak. Ebben a környezetben profitot elsősorban sok munkával és nagy kötésszámmal lehet realizálni.
Fenntarthatóság nagyüzemi léptékben: lehetséges?
Ha egy vállalat 10 000 hektáron folytat növénytermesztést, az felvetheti a fenntarthatóság kérdését. Dorogi Melinda szerint ezt két oldalról kell megközelíteni: gazdasági és környezeti oldalról. Gazdaságilag a nagy volumen elengedhetetlen a modern géppark fenntartásához és a magasan képzett szakemberek foglalkoztatásához. A sokrétű mezőgazdasági és adminisztratív háttér csak megfelelő méret mellett kezelhető hatékonyan. Környezeti szempontból a cél egyértelmű: a megművelt földeket jó állapotban, termőtalajként átadni a következő generációnak. Éppen ezért a talajmegújító művelés alkalmazása és a zöld energia - pl. napelemek - kulcsfontosságúak lehetnek.
Külföldi piacok: nem a „magyar” jelző a döntő
Sajnos nincsen versenyelőnyünk attól, hogy magyar. Semmit nem jelent a commodity piacon
- fogalmazott Dorogi Melinda.
A hozzáadott értéket sokkal inkább a hosszú távú, megbízható üzleti kapcsolatok adják. A partnerek számára fontos a gyors döntéshozatal, a pontos teljesítés, a jól szervezett telephelyi logisztika és az, hogy a cég képes a multinacionális feldolgozók dokumentációs elvárásainak is megfelelni. Ezek azok a tényezők, amelyek a tőzsdei árakon felül valódi értéket teremtenek. A szakember az előttünk álló időszakkal kapcsolatban elmondta, hogy a fejlesztési elképzelésekből nincs hiány, de minden beruházást alapos megtérülési számítás előz meg.
Nem elég egy beruházást megépíteni, mert nem jó, ha van egy szép istállónk, nagy lisztsiló rendszerünk, vagy erősebb munkagépünk, de az amortizációját nem haladja meg az általa termelt gazdasági előny
- hangsúlyozta.
A 2026-os évre csökkenő gabonaárakat, alacsony cukorrépaárakat, mérséklődő tejátvételi árakat és lefelé tartó húsmarha árszínvonalat prognosztizálnak. A cél a költségek optimalizálása és - kedvező időjárás esetén - a hozamokon keresztüli eredményesség.
Összességében a következő évek agrárpiacán azoknak lesz mozgásterük, akik egyszerre képesek alkalmazkodni az éghajlati kockázatokhoz, kezelni a költség- és árvolatilitást, eligazodni a szabályozási környezetben, valamint befektetni a tudásba és a technológiába.
Nem elég túlélni a következő évet, olyan üzleti és szakmai modellt kell építeni, ami 5-10 éves távon is stabilan tartható.