agrarszektor.hu • 2026. január 29. 12:27
Európai kutatás szerint a hagyományos termesztésű almák szinte mindegyikében kimutathatók növényvédőszer-maradványok, miközben az EU még mindig nem vizsgálja a többféle szer együttes toxicitását, annak ellenére, hogy erre jogszabály kötelezné - írta meg a Telex. A jelentés rámutat, hogy az alma Európa egyik leggyakrabban fogyasztott gyümölcse, amelynek termesztése az elmúlt évtizedekben intenzívebbé vált. A hagyományos termesztésű almákat évente átlagosan mintegy 30 alkalommal permetezik növényvédő szerekkel.
A Pesticide Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége 13 európai országból, köztük Magyarországról származó 59 almamintát vizsgált meg. Az eredmények szerint a hagyományos termesztésből származó európai almák gyakorlatilag mindegyike tartalmazott növényvédőszer-maradványokat, a minták 85 százalékában pedig többféle szermaradvány is kimutatható volt.
A jelentés rámutat, hogy az alma Európa egyik leggyakrabban fogyasztott gyümölcse, amelynek termesztése az elmúlt évtizedekben intenzívebbé vált. A hagyományos termesztésű almákat évente átlagosan mintegy 30 alkalommal permetezik növényvédő szerekkel.
A magyar helyzet különösen aggasztónak bizonyult: az öt vizsgált minta mindegyikében találtak peszticideket, átlagosan 4,2 különböző szert mintánként, ami az egyik legmagasabb érték az európai országok között. A magyar almák egyikében a határérték felett volt kimutatható a pyriproxyfen nevű rovarölő szer, amely neurotoxikus és hormonrendszert károsító hatású.
A vizsgált almák egyike sem volt alkalmas csecsemők, kisgyermekek számára fogyasztásra. Az 5 magyar mintát (Golden, Red Chief, Gála fajták) három szupermarketben vásároltuk
- emelte ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
A kutatás során kiderült, hogy a magyar almák mindegyike tartalmazott legalább egy PFAS-peszticidet (örök vegyi anyagot), és 60 százalékukban neurotoxikus növényvédő szereket is kimutattak. A szakértők figyelmeztetnek, hogy ha ezek az almák feldolgozva, bébiételként kerülnének forgalomba, nem felelnének meg az előírásoknak.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) már 20 évvel ezelőtt azzal bízták meg, hogy dolgozzon ki módszertant a peszticid-koktélhatások szabályozására, de a mai napig nem tesz eleget ennek a jogi kötelezettségének
- hangsúlyozta Simon Gergely, a Pesticide Action Network Europe vegyianyag-szakértője.
A 396/2005/EK rendelet előírja, hogy az EFSA dolgozzon ki módszertant a többszörös kitettség kockázatának figyelembevételére, ám ez két évtized elteltével sem valósult meg. A szakértő hozzátette:
Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az élelmiszereken keresztüli peszticid-kitettség összefüggésbe hozható a meddőséggel, és feltehetően egyes daganatos megbetegedésekkel is.
Az almaminták 71 százalékában (a magyar minták mindegyikében) kimutatható volt legalább egy, az EU által a legtoxikusabbnak minősített peszticid. Különösen aggasztó a fludioxonil jelenléte, amely a minták közel 40 százalékában fordult elő. Ezt a PFAS-peszticidet az EU 2024-ben endokrin rendszert károsító anyagként sorolta be, és bár be kellett volna tiltani, a tagállamok egy éve akadályozzák ezt a lépést. A jelentés szerzői arra figyelmeztetnek, hogy a fiatal szülők többsége nincs tisztában azzal, hogy gyermekeik friss, hagyományos termesztésből származó gyümölcsökkel való etetése jelentősen növelheti a növényvédő szerekkel szembeni kitettséget. Azt javasolják a szülőknek, hogy inkább bioalmát válasszanak, vagy hámozzák meg a hagyományos termesztésből származó gyümölcsöt.
Ha az uniós és a nemzeti szabályozó hatóságok megfelelően alkalmaznák a hatályos jogszabályokat, az almákban kimutatott növényvédő szerek közül többet már rég be kellett volna tiltani
- emelte ki Martin Dermine, a PAN Europe ügyvezető igazgatója, aki aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság 2025 decemberi javaslata miatt, amely lazítana a peszticidek szabályozásán.