Itt az új szabályozás, ami már idén élesedik: ez rengeteg gazdát érint

Nézzük először a Gátv. már alkalmazandó módosításait:

Ha több gazdaságátadó van, akkor nekik együttesen kell megfelelniük annak a követelménynek, hogy az átadott földek több, mint ¾-ére a szerződéskötést megelőzően legalább 5 éve földhasználók. A gazdaságátadónak eddig is volt tájékoztatási kötelezettsége a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi és munkajogi szerződésekben a másik fél/felek irányában. A módosítás egyértelművé teszi, hogy ezt a tájékoztatást a szerződés megkötésétől vagy módosításától 8 napon belül kell megtenni, azonban magáról a hatósági jóváhagyásról nem kell külön tájékoztatást küldeni. Továbbra is fennáll, hogy ha ezt a tájékoztatást az átadó elmulasztja, akkor az átvevő magával a gazdaságátadási szerződéssel igazolhatja 3. fél felé a gazdaságátadás tényét - írja a NAK.

A gazdaságátadó tulajdonában és használatában lévő földek esetén lehetőség van arra, hogy a gazdaságátadás keretében csak a használatot adja át az átadó. Ha így tesz, akkor a felek megállapodhatnak a használat átengedésével érintett földekhez kapcsolódó hitel-, kölcsönszerződések átadásáról is. Ilyenkor ezekre a szerződésekre is a Gátv. 13. §-ban foglalt és az átadással érintett szerződésekre vonatkozó általános jogutódlási szabályokat kell alkalmazni. Támogatásoknál az átvevő az átadó helyébe lép, ha megfelel a támogathatóság jogosultsági és tartalmi feltételeinek. Ha azonban nem felel meg, akkor a támogatási jogviszonyt meg kell szüntetni és az átadó mentesül a támogatás visszafizetésének köztelezettsége alól. Ami új, hogy a támogatási jogviszony keretében felvett előleggel el kell számolnia.

Szintén a Gátv.-t érintő módosítás, amit majd csak 2026. szeptember 1-jétől kell alkalmazni:

Az egységes jogértelmezés érdekében szükségessé vált a gazdaságátadási szerződésben átadható földek fogalmának pontosítása. Az új megfogalmazás szerint: „gazdaság minden, a gazdaság működtetését szolgáló a gazdaságátadó tulajdonosként használatában álló vagy a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóként, erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett erdőgazdálkodóként (a továbbiakban együtt: egyéb jogcímen) használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld, ideértve a tanyát is, a 3. § (3) bekezdésének figyelembevételével.” Tehát csak az a föld adható át gazdaságátadási szerződéssel, ami a gazdaságátadó tulajdonában van és így saját tulajdon jogcímen Ő a földhasználója (ilyenkor nem szükséges, hogy be is legyen jegyezve a földhasználat) vagy más jogcímen maga a gazdságátadó a bejegyzett földhasználó.

Ugyancsak az egységes jogértelmezés miatt vált szükségessé az ún. 5 év 3/4-es szabály pontosítása, ami azt a követelményt fogalmazta meg eddig is, hogy az átadott földek több, mint ¾-ének legalább 5 éve a gazdaságátadó legyen a földhasználója. Az új megfogalmazás így szól: a gazdaságátadó „a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a gazdaságátadási szerződés megkötését megelőzően legalább 5 éve tulajdonosi vagy egyéb jogcímen földhasználója, vagy erdőgazdálkodója.” Az 5 évnél rövidebb ideje tulajdonban és/vagy használatban lévő földek nem tartoznak a ¾-be, de a Gátv. 2/A. §-ában található „beszámítási” szabály változatlanul alkalmazható, vagyis az 5 évbe beszámít az az idő is, amikor az átadó közeli hozzátartozója vagy legalább 25%-ban a tulajdonában lévő cég volt a földhasználó.

A Vhr. módosításai:

A szerződésben fel kell tüntetni a gazdaságátadó élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben (FELIR) nyilvántartott, az átadott gazdasághoz kapcsolódó tevékenység-azonosítóit is. Ennek indoka, hogy így csak a FELIR alatti, a gazdasághoz tartozó tevékenységeket törlik. Azokat, amik a nem a gazdasághoz tartoznak, hanem az átadó személyéhez köthetők, úgy, mint pl. gombaszakértői, vagy szaktanácsadói tevékenység nem törlik és az átadó ezen szolgáltatás jellegű tevékenységeit tovább is végezheti.

Gyakorlati probléma volt a függőben lévő, azaz még a gazdaságátadó által megkötött, de nem jóváhagyott szerződések kezelése. (Itt tipikusan a hatósági jóváhagyáshoz kötött föld adásvételi vagy haszonbérleti szerződésekről van szó.) Ezért a szerződésbe bele kell írni „a gazdaságátadó által megkötött, érvényesen létrejött, de hatóság (…) jóváhagyásától függően hatályba lépő azon szerződések felsorolását, amelyekben szereplő vagyonelemek a gazdaság átszállásának időpontját megelőzően válnának a gazdaság elemeivé, azzal, hogy azok a jóváhagyásért felelős hatóság jóváhagyását követően válnak a gazdaság részévé, feltéve, hogy a jóváhagyásért felelős hatóság a szerződést a gazdaság átszállásának napját megelőzően jóváhagyja.” A hatóság jóváhagyó döntését a gazdaságátadási szerződés jóváhagyási kérelemhez mellékletként csatolni kell.

Könnyítést jelent, hogy „a folyamatban lévő támogatási eljárások és támogatások felsorolását – az intézkedés megnevezésével, valamint a benyújtott támogatási kérelem és az agrártámogatási jogviszonyt létesítő okirat iratazonosítójának megadásával – a Magyar Államkincstár által, a gazdaságátadó kérelmére a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások felhasználásának rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint kiállított adatigazolás alapján” kell feltüntetni a szerződésben. Ezt az igazolást a gazdaságátadási szerződés jóváhagyási kérelemhez mellékletként csatolni kell.

Bekerült a Vhr.-be, hogy az átadó tulajdonában lévő föld használatára a Fétv. 45. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vélelmet alkalmazni kell, azaz külön földhasználati nyilvántartási bejegyzés nélkül is földhasználónak kel tekinteni a tulajdonost, ha földhasználati jogosultság szerződés alapján más személy javára nem áll fenn. Az átadott földekre vonatkozóan a fent említett 5 év ¾-es szabálynak való megfelelésről az átadónak magában a szerződésben vagy külön egy teljes bizonyító erejű magánokiratba nyilatkoznia kell. Szintén gyakorlati problémát jelentett a törvény által megkívánt azon követelmény igazolása, hogy a gazdaságátadónak „10 évig saját nevében és saját kockázatára mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytatott, és ebből igazoltan árbevétele származott.”

A Vhr. korábbi rendelkezése értelmében az árbevétel igazolása kizárólag adóhatósági igazolással (jövedelemigazolás, IGAZOL nyomtatvány) vagy adóbevallással (SZJA-, vagy ÁFA-bevallással) volt teljesíthető, azonban azon mezőgazdasági őstermelők, akik az éves minimálbér felét meg nem haladó bevételt realizáltak az adóévben, bevallási kötelezettség hiányában szembesültek azzal az anomáliával, hogy az adóhatóság számukra a tárgyévben megszerzett bevételükről igazolást nem tudott kiállítani. A jövőben azon őstermelők esetében, akiknek „az éves árbevétel nem éri el a bevallási kötelezettség alsó határát, és adóbevallással nem tudja igazolni éves árbevételét, akkor a gazdaságátadónak – a bevételi nyilvántartásban rögzített adatok alapján kiállított – az éves árbevétele összegére vonatkozó nyilatkozatával is teljesíthető” az árbevétel igazolása.

Ha a gazdaságátadási szerződés tartalmaz a KAP tv. hatálya alá tartozó folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó adatokat is tartalmaz, akkor „a vármegyei kormányhivatal elektronikus úton értesíti a Magyar Államkincstárt a gazdaságátadási szerződés vagy annak módosítása jóváhagyása iránti kérelem beérkezéséről.” A Vhr. módosítás pontosítja a jóváhagyás után a kormányhivatal számára előírt értesítési kötelezettségeket - azok adattartalmát -, mind a Kamara, mind a Nébih felé. Továbbá az egyéni vállalkozó gazdaságátadónak a gazdaság átszállását követő 8 napon belül be kell jelentenie az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervnek az átadott gazdasághoz kötődő, a FELIR-ben nyilvántartandó tevékenysége megszüntetését.